Látássérült diszpécser
A gyermekek: Hazánkban évvel ezelőtt, ben kezdődött el hivatalosan a vak gyermekek oktatása, és ben óvodai képzésük. Az oktatási törvény a vak és a gyengénlátó tanulóknak is lehetővé teszi, hogy integráltan, a látó gyerekekkel együtt tanuljanak. Bár a törvényi feltétel adott, a tárgyi és a személyi feltételek még kevés oktatási intézményben állnak rendelkezésre.
A modern gyógypedagógia egyik alapelve és fő törekvése a látássérült gyermekek korai életkorban megkezdett szakszerű fejlesztése.
A Látásvizsgáló Országos Szakértő és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, mely alapítása óta országos feladatokat lát el, az es évek eleje óta erőteljes ismeretterjesztő munkába kezdett, valamint lehetőséget és helyet biztosít a látássérült gyermekek családjaival való közelebbi megismerkedésre. Így azon kívül, hogy komplex vizsgálat keretében megállapítja a látássérülés mértékét, s egyúttal a szükséges fejlesztési területeket, javaslatokat is tesz.
A vakon született gyermekek képzésének alapja a Louis Braille francia nyomdász által megalkotott pontírás. A vakok iskolájában is a normál általános iskolai tananyagot tanítják speciális segédeszközök alkalmazásával. Ez az általános iskolai nevelés-oktatás egyaránt vonatkozik az ép értelmű- a tanulásban akadályozott- az értelmileg akadályozott vak gyermekekre, illetve a többszörösen sérültekre csatlakozó látássérült diszpécser mozgás- beszédsérülés, autizmus.
A vak gyermekek látássérülésének oka az utóbbi 15 évben megváltozott és elsőrendű okává a koraszülöttség vált. Bár a vak gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, de nő a halmozottan látás és piercing gyermekek száma és ez a pedagógiai munka terén mind szemléleti, mind módszertani megújhodást igényel.
Az erőfeszítések ellenére az integrált óvodai nevelés és iskolai oktatás ellátása terén alapvető gondot okoz az ellátottaktól való távolság, a rossz infrastruktúra. Budapestről nehéz ellátni mindenkit, hiszen az országban szétszórva vannak a látássérült gyerekek.
A centrális helyzetből adódóan így ez a munka nem elég látássérült diszpécser, s igen költségigényes. A látássérült fiatalok számára a speciális szakképzést azoknak, akik a látók szakképző rendszerébe nem tudnak bekapcsolódni a pécsi alapítványi iskola és a budapesti Vakok Speciális Szakiskolája vállalta fel.
Míg az általános iskolai képzés alapvetően szegregáltan folyik, bár elindult az integrált általános iskolai oktatás is, azoknak a tanulóknak, akik szakmunkás-képzésben, gimnáziumban vagy később felsőfokú intézményben kívánnak továbbtanulni, integrált képzésben kell részt venniük, azaz együtt kell tanulniuk ép látássérült diszpécser.
A középiskolában tanuló látássérült diákok részére tanulmányaik folytatásához elengedhetetlenül fontosak a speciális taneszközök és ezek közül is elsősorban az elektronikus tananyagok, valamint a hangzó, és a pontírással készült tankönyvek, amelyekből jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő.
A statisztika szerint 5 fő év közötti látássérült fiatal van, akik közül kb. A legtöbben joghallgatók és bölcsészek, valamint egyéb látássérült diszpécser szakterületet hallgatnak, néhányan az informatika és a közgazdaságtan területein folytatnak tanulmányokat.
A továbbtanuláshoz a látássérült diákoknak a tananyagot szintén pontírásban vagy elektronikusan kell megszerezniük, vagy látásélesség csökkenése maguknak elkészíteniük. Ezen a területen, sajnos van még bőven teendő. A diplomát szerző látássérültek elhelyezkedése a jelenlegi gazdasági helyzetben nem könnyű feladat. A felnőttek: A fiatal- illetve aktív felnőttkorban látásukat elvesztő személyek elemi rehabilitációjával több, mint 20 éve foglalkoznak Magyarországon, egyetlen nagy gyakorlattal rendelkező, de kis létszámú szakmai csoportban, amely évente csak fő képzését tudja ellátni.
A nyilvánosság közvetlen látásmódja rendszerben ellátatlanok maradnak azok a munkaképes korúak, akik nem tudják elhagyni közvetlen környezetüket, csak helyileg ambuláns keretek között vennének igénybe ilyen szolgáltatást állapotuk, koruk, családi vagy anyagi okok, valamint a budapesti tanfolyami helyhiány miatt.
Az ellátatlan emberek zöme vidéken él.
A felnőtt korú látássérült emberek közül speciális rehabilitációs és esetleg szociális intézményekben kaphatnak helyet azok, akik önálló életvitelre miből látás költi képesek, illetve azok, akik családi, szociális helyzetük miatt szorulnak intézményi ellátásra. Gondot jelent, hogy a felnőttkorban megvakult vagy látássérült diszpécser vált személyekkel nem mindig sikerül rögtön kapcsolatot teremteni, mert a hivatalos szervek az adatvédelemre hivatkozva nem szolgáltatják ki az adatokat.
Az információ sok esetben nem jut el az érdekeltekhez, a sajtó és a plakátok hatékonysága kicsi, olyan rádióműsorok, programok, amelyek a vakokról szólna pedig nem eléggé gyakoriak.
Az időskorúak: A látássérültek közül a legnépesebb a 60 éven felüli korosztály 44 főmelynek ellátottsága, kulturális és sportolási lehetősége szinte teljesen megoldatlan. Az idős látássérült emberek jelentős részének nem csupán egészségi állapota, hanem mostoha társadalmi körülményei is nehezítik az életét, a társadalmi normának megfelelő életvitel folytatását.
A látássérült személyek látássérült diszpécser pontatlanok saját állapotukról, helyzetükről. Családi magánháztartási kapcsolataik folyamatosan kiürülnek, hiszen a többgenerációs családok száma csökken, ugyanakkor jelentősen emelkedik azoknak a családoknak a száma, melyeknek tagjait csak időskorú személyek alkotják.
Gyakori eset a családban élő látássérült emberek körében, hogy nem csupán egy, hanem kettő, esetleg 3 fogyatékossága van. A házaspárok élettársak alkotta családokra jellemző, hogy mindketten fogyatékosak. A fent említett problémák ismertetése után összességében megállapíthatjuk, hogy bár egyes korosztályoknál pl. A fogyatékos emberekre vonatkozó törvényalkotás megfelelő, de a végrehajtás nem teljes körű pl.
Nehezíti a komplexitás megvalósítását az is, hogy a különböző forrásokból elnyerhető támogatások csak egy-egy korosztályra vagy egy-egy célfeladatra vonatkoznak látássérült diszpécser külön forrásból lehet támogatást igényelni a gyermekek, külön a munkaképes korúak és külön az időskorúak rehabilitálásához.
Látássérültek a társadalomban A látássérült emberek a magyar társadalom egyik leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülményei is nehezítik az életét, s teszik szinte lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)
Az utóbbi évtizedekben nem csak hazánkban, hanem a világ más országaiban is növekedett a különböző fogyatékossággal élők száma és aránya. E növekedést sok tényező demográfiai, egészségügyi, általában jogkiterjesztést tartalmazó társadalombiztosítási látássérült diszpécser, stb.
A fogyatékosok érdekében hozott intézkedések ellenére a látássérült embereket nap mint nap, úton-útfélen diszkrimináció ér. Az akadályokkal teli környezet, az előítéletes viselkedésmódok, a megalázó társadalmi látássérült diszpécser, az egész társadalomban intézményesült diszkrimináció az, amely a fogyatékos embereket érő hátrányokat és jogtalan eljárásokat okozza.
A fogyatékossággal élő emberek között is igen nehéz helyzetben vannak a látássérültek, mivel az információk legtöbbjéhez az ember látása révén jut és ezek az emberek ennek a képességnek hiányában élnek. Többször is készültek olyan felmérések, amelyek a társadalom ép tagjainak a különböző fogyatékos csoportokhoz való viszonyulását vizsgálta.
Kiderült, hogy a legpozitívabban a látássérültekhez viszonyulnak. A felmérések pozitív mérlegének ellenére a látássérültekkel szembeni előítéletek mélyen élnek a társadalomban. Alapvetően úgy gondolják, hogy aki nem lát, az nem is tud munkát végezni. Természetesen ugyanúgy, mint aki lát, csak másféle információk hallás, ízlelés, szaglás, tapintás alapján, ha pedig kell, látó segítséget kérve.
A társadalom látó tagjai azon is megrökönyödnek, ha egy vak televíziót néz, moziba és színházba jár. A látássérültek számára mindez teljesen normális, hiszen a hallott információkból az agy alakítja ki a képet. A vak és a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége családban él, önálló háztartásban. Gyermekeket nevelnek és iskoláztatnak. Látássérült diszpécser erős kötelék volt látássérült diszpécser két fél között, úgy együttes erővel feldolgozzák a megrázkódtatást.
A született vak emberek párválasztását jellemzően az határozza meg, hogy saját sorstársain kívül, kerül-e látó emberekkel közelebbi kapcsolatba. Az előítéletek megszüntetésében, a tudat formálásában nagy szerepet játszik a média, de látássérült diszpécser azoknak a szemlélete változik, akik személyes kapcsolatba kerülnek a vak és gyengénlátó emberekkel.
Nagy előrelépést jelentene, a látássérült emberek esélyegyenlőségének biztosításában, a foglalkoztatásuk elősegítésében és a szabadidő hasznos eltöltésében, ha minél több látássérült jutna számítógéphez és a számukra kifejlesztett szoftverekhez. A látássérült emberek éppen úgy igénylik a kulturális és sportolási lehetőségeket, mint az egészséges emberek. A kultúra területén a zene, részben a színház és a rádiójátékok, valamint, a képzőművészet is élményt jelent a látássérült emberek számára.
A rádió, a CD-k és kazetták hallgatása az Internet használata látássérült diszpécser szabadidő hasznos eltöltését teszi lehetővé. A Braille-kották, a hangos- és elektronikus könyvek kiadása, viszont messze elmarad a látó emberek számára készültekétől, a jelenleg rendelkezésre álló könyvekből többre volna szükség. A látássérültek családi állapota Magyarországon családi állapotot tekintve a látássérült nők több mint egyharmada az ép látású nőknél mért érték kétszerese özvegy.
Látássérült újságíró kollégáját segíti a Kolozsvári Rádió
Az össznépességhez látássérült diszpécser nőtt az elváltak aránya, a népesség egészétől eltérően a látássérült férfiak körében erőteljesebben. A családi állapot szerinti adatok jelzik, hogy a látássérült emberek látássérült diszpécser nagyobb az egyedülálló és az intézeti lakók aránya. Az egyedülálló vak és gyengénlátó emberek magasabb aránya összefügg azzal, hogy körükben magas az időskorúak hányada, az intézeti lakók magas reprezentációja magához a fogyatékossághoz, látássérült diszpécser intézeti ellátás iránti fokozott igényekhez is kapcsolódik.
A látássérült emberek körében hasonlóan a népesség egészéhez emelkedett az élettársak aránya, de még mindig alacsonyabb. Ebből a szempontból jó helyzetben vannak azok a látássérült emberek, akik két vagy több családból álló háztartásokban élnek.
A községekben tehát jóval több látássérült ember él olyan családi környezetben, ahol elvileg, remélhetőleg a gyakorlatban is számíthat a vele együtt élők segítségére.
A látássérült emberek látássérült diszpécser A látássérült emberek életében a látássérült diszpécser, a lakóhely a társadalom többi tagjánál is fontosabb szerepet játszik.
A közlekedésre, a kommunikációra alkalmassá tett környezet híján kiszorulva a munka világából idejük java részét lakásukban töltik. A település jellege, a lakás tágabb környezete az ő életükben fokozottan beleszól az életesélyek alakulásába. A látássérült emberek és az egészséges emberek lakáskörülményei eltérnek egymástól, azaz a látássérült személyek lakásainak komfortossága alacsonyabb szintű, mint ami a társadalom egészséges tagjainál tapasztalható.
Az utóbbiaknál az összkomfortos lakások aránya jóval magasabb, a komfort nélkülieké viszont lényegesen alacsonyabb. Bármilyen más lakásmutatót veszünk alapul, azt találjuk, hogy a látássérült emberek valamivel kisebb, korszerűtlenebb, felszereltségében hiányosabb lakásokban laknak, mint ép társaik. A látássérült és a nem látássérült intézeti lakók demográfiai összetétele jelentősen eltér egymástól, míg az előbbiek körében a gyermekkorúak és az időskorúak száma és aránya meghatározó, addig az utóbbiak között a arachnoiditis és látás látássérült diszpécser a legmagasabb.
A látássérült intézeti lakók körében hez képest csökkent a gyermekkorúak, és nőtt az időskorúak aránya. A látássérült emberek látássérült diszpécser helyzete Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza az értelmes tevékenység, a munka.
A felnőtt látássérült emberek látássérült diszpécser is nagyon fontos a munka és nemcsak az egzisztenciális biztonság, de a lelki harmónia megteremtése érdekében is. Jelenleg a látássérült diszpécser emberek a társadalmi kirekesztődés veszélyének leginkább kitett csoportot alkotják, s helyzetük a munkaerő-piaci részvételi lehetőség tekintetében különösen hátrányos.
Noha jogosultak az integrációra a fogyatékos emberek jogaira és esélyegyenlőségére vonatkozó jogszabályok értelmében, látássérült diszpécser a védett foglalkoztatásban való részvételük mellett munkaerő-piaci jelenlétük marginálisnak tekinthető. A rendszerváltást követő gazdasági, látássérült diszpécser átalakulás kedvezőtlenül érintette a fogyatékosok csoportját, így a látássérült emberek szociális helyzete, és a nehéz, anyagilag nem megalapozott gazdasági helyzete is tovább romlott. A munkavállalás lehetősége jelentősen beszűkült.
Ez az arány az aliglátóknál a következőképen alakul: a munkát nem is keresők aránya eléri a A viszonylag jelentős létszámban munkát kereső látássérült diszpécser munkanélküli fogyatékosok között a legtöbb a év közötti, de jelentős a év közötti valamint a év közötti, azaz pályakezdő fiatal látássérült ember is. A látássérültek által látás az onkológiában preferált munkakörök: telekommunikációs területen, látássérült diszpécser ügyfélszolgálati, diszpécseri feladatok, esetleg gyógymasszőr vagy számítástechnikai területek.
A látássérült emberek megsegítését is szolgálják a Megyei Munkaügyi Központok által létrehozott Rehabilitációs Információs Központok, ahol az érdeklődők is kaphatnak információt, tanácsot, de itt nem csak látássérültekkel foglalkoznak, így a vakok munkába állását látássérült diszpécser munkaügyi központok nem tudják hatékonyan megoldani. A látássérült emberek munkába állását elsősorban az a tévhit akadályozza, hogy a fogyatékossággal élő munkavállaló túl sok problémát okoz a munkahelynek; biztos nem teljes értékűen végzi majd a feladatkörét, túl sokat lesz betegállományban, illetve valamilyen költséges átalakításra is szükség lehet a munkahelyen miatta.
Az sem ritka, hogy a munkaadók attól tartanak, hogy a vakok és látássérült diszpécser magukra vagy másokra nézve veszélyesen dolgoznak, és könnyebben balesetet okoznak, mint az egészségesek.
Következésképpen a munkahelyi közösség erősen túlértékeli a fogyatékos munkavállaló foglalkoztatásával járó problémákat és költségeket, és az előnyeit hajlamos figyelmen kívül hagyni.
Orientációs óra látássérült gyermekek számára
Ebből is adódhat, hogy a látássérült munkanélküliek között többen vannak olyanok, akik az iskola elvégzése után egyáltalán nem találnak munkahelyet, bár nem lényegesen képzetlenebbek az épeknél. Elmondhatjuk tehát, hogy a látássérültek a munkaerőpiacon sokoldalúan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Hátrányos helyzetüket tovább súlyosbítja, a megfelelő képzettség és szakmai felkészültség hiánya.
A gazdasági aktivitás tekintetében a látássérült és ép látású emberek között már ben is jelentős különbséget tapasztalhattunk. Ez 7,6 százalékpontos csökkenést jelent, a nem fogyatékosok között a visszaesés mértéke ennél közel egy százalékponttal látássérült diszpécser volt.
A munkanélküliek aránya azonban a látássérült személyek körében kevésbé nőtt, mint az ép látású emberek között. Ennek talán részben az lehet a magyarázata, hogy a munkaerő-piaci szervezetrendszer látássérült diszpécser fogadta be a vak és gyengénlátó munkát keresőket, s az aktív korúak kevésbé tartják lehetségesnek, hogy munkát találjanak.
Nem engedték fel a vakvezető kutyát a DKV buszára
Az aktív munkakeresésről is már lemondtak. Így a 15 éves és idősebb személyek döntő többsége a fentiek miatt, nem keres munkát, illetve nem tartozik a munkanélküliek közé. Ennek ellenére több ezer látássérült, megélhetése érdekében szívesen dolgozna.
Kiugróan magas látássérült diszpécser inaktívak száma, akik — még hasznosítható képességeikkel — nem tudnak a munkaerőpiacra bekerülni. A dolgozó szerencsések döntő többsége szintén nem piaci feltételek és bérek mellett foglalkoztatott. A célszervezeteknél alkalmazott látássérült dolgozók létszáma jelentős, a nyílt munkaerő-piacon foglalkoztatottak létszámához képest.
A célszervezetek gazdálkodási formája meglehetősen sajátos. Versenyfeltételek között működnek, tartósan egészségkárosodott dolgozókkal.
Csökkent termelési kapacitásukat az állam dotációval kompenzálja. Profit termelésben érdekeltek, de az elérhető nyereségük korlátozott.
- Hyperopia 100% -os látásnál
- Orientációs óra látássérült gyermekek számára
- A távollátás az, amikor plusz vagy mínusz
- Találkozójuk volt egy látássérült hölggyel, aki talán nemsokára Andyvel róhatja az utat.
- Javíthatom a látás rövidlátását
- Kié az elsőbbségi hely? - Látássérült vagyok - én is itt vagyok
A célszervezetek foglalkoztatási kapacitása jóval alatta van annak a mértéknek, mellyel a sérült emberek többségének épp képességeik felhasználásával munkát lehetne adni.
Bérezésük igen nyomott, az átlagbérek a főváros célszervezetei egyikében sem érik el a minimálbért. A környezet kommunikációs akadálymentességének megteremtése és a látássérült diszpécser problémáinak áthidalása, illetve a szakképzési lehetőségek kibővítése szintén növelhetné a látássérültek munkaerő-piaci részvételének arányát. A speciális, védett munkahelyeket azok számára szükséges fenntartani, akik — segítséggel, sikeres foglalkozási rehabilitációval — sem képesek teljesíteni a normál munkahelyeken elvárt feltételeket.
Több sikeres modellprogram bemutatta már a fővárosban, hogy képesek a látássérült személyek kezdeti támogatással — nyílt munkaerőpiacon is helyt állni. A célszervezetek jövőbeni szerepe az ún. FMM rendeletről.
