Hatalom különböző nézőpontokból, Hatalmi játszmák | Ludwig Múzeum


Ha az unilineáris fejlődés tétele megbukik, akkor a technikai alap általi meghatározottság fogalmának összeomlása sincs már messze.

táplálék látássérültek számára Bates táblázatok az edzéslátáshoz

Ugyanakkor még mindig gyakran hivatkoznak a fogalomra politikai vitákban. E hatalom különböző nézőpontokból még vissza fogok térni az írás későbbi részében. Most azonban, vizsgáljuk meg, azt az érdekes jelenséget, ahogy a jelenlegi felfogást a munkanap hossza és a gyerekmunka körüli Az ben zajló Gyár törvényjavaslat körüli vitát teljességgel a technikai imperatívuszok és ideológia determinisztikus szembenállása strukturálta. Mi lesz a hatása a későbbi generációkra, ha hatalom különböző nézőpontokból az érzékeny testeket, korlátozás és ellenőrzés nélkül, ilyen ártalmas tevékenységeknek tesszük ki?

Az hatalom különböző nézőpontokból ékesszóló képviselőjük, Sir J. Engedjék meg, hogy amennyire képesek vagyunk rá, enyhítsünk ennek a felettébb mesterséges társadalomnak a gyötrelmein; de engedjék meg, hogy óvatosak legyünk és semmilyen lépést ne fogadjunk el, mely végzetes a kereskedelem és a manufaktúrák számára. Mi történt azonban azután, hogy a szabályozáspártiaknak sikerült elérni a korlátozások bevezetését a munkanapra és a gyerekek kizárását a gyárakból?

görcs és rövidlátás a szem látásának helyreállításához

Visszatértek-e kísérteni a megszentségtelenített technikai imperatívuszok? Egyáltalán nem.

Highlights

A szabályozás a gyárbeli munka intenzitásának megnövekedéséhez vezetett, mely egyébként is összeegyeztethetetlen lett volna a korábbi állapotokkal.

A gyerekek megszűntek dolgozók lenni, és mint tanulók és fogyasztók, új társadalmi meghatározást kaptak. Ennek következményeképp, a képességek és a fegyelem magasabb szintjeinek birtokában léptek a munkaerőpiacra, melyet a technikai minták hamar előfeltételeikbe foglaltak. Ennek eredményképpen, senki nem nosztalgiázik a régi szép időkön, amikor az inflációt még gyerekmunkával tartották alacsonyan. Ez egyszerűen nem volt választás kérdése többé vagy legalábbis nem a fejlett kapitalista világban.

Ez a példa a technikai rendszer óriási rugalmasságát mutatja. Nem mereven korlátozó, hatalom különböző nézőpontokból pont fordítva, változatos társadalmi igényekhez képes alkalmazkodni. E konklúzió hatalom különböző nézőpontokból lehet meglepő a technika előbb tárgyalt társadalmi újradefiniálására való fogékonyságát tekintve. Ez azt jelenti, hogy a technika is csak egyike a tőlünk függő társadalmi változóknak, bár egy egyre fontosabbá váló, és nem a kulcseleme a történelem talányának.

A determinizmust, ahogy eddig érveltem, asztigmatizmus, rövidlátás és szülés unilineáris fejlődés és az alap hatalom különböző nézőpontokból jellemzik; ha a determinizmus elképzelése nem állja meg a helyét, akkor a technikai kutatásokat a következő két, egymással ellentmondó alapelvnek kell vezetnie.

  • Demokratikus Racionalizáció: Technika, Hatalom és Szabadság
  • Hatalmi játszmák
  • Goncharova szerint
  • Tudásközpont Pécs
  • Vizuális alkalmasság a

Először is, a technikai fejlődés nem unilineáris, hanem számos irányba ágazik el, és több mint egy nyomvonalon képes magasabb szintekre eljutni. És másodszor, a technikai fejlődés nem a társadalom determináló tényezője, hanem maga is technikai és társadalmi tényezők által felül-determinált. Mára e pozíció politikai jelentőségének is világossá kellene válnia.

Egy olyan társadalomban, ahol a determinizmus őrzi a demokrácia határait, az indeterminizmus nem lehet más, mint politikai. Ha a technika számos feltáratlan lehetőséggel rendelkezik, akkor semmilyen technikai imperatívusz nem hatalom különböző nézőpontokból a jelenlegi társadalmi hierarchiát.

A Technika Értelmezése Az írás következő részében, a technika nem-determinista megközelítésének számos, fontosabb témáját szeretném bemutatni.

csökkent látás mi ez van-e látvány 20

A kép, mely eddig kirajzolódott, magában hordozza a technika definíciójában bekövetkezett jelentős változást. Nem lehet többé úgy tekinteni, mint szerkezetek gyűjteményét, sem pedig, általánosságban úgy, mint racionálisan működő eszközök összességét. Ezek egy olyan irányzat kifejezései, mely a technikát sokkal inkább láttatják funkcionálisnak és a ténylegesnél kevésbé társadalminak. Mint társadalmi objektum, a technika ugyanúgy értelmezés tárgya, mint bármilyen más kulturális ember készítette tárgy, ennek ellenére általában ki van zárva a humán tárgyak vizsgálati köréből.

Biztosítanak minket arról, hogy a lényege sokkal inkább egy technikailag megmagyarázható funkcióban, és kevésbé egy hermeneutikusan értelmezhető jelentésben rejlik. A társadalomtudományi módszerek legfeljebb a technika külső aspektusaira világíthatnak rá, mint a csomagolás és a reklám, és az olyan önellentmondással teli technikai innovációk által kiváltott társadalmi reakciókra, mint a nukleáris energia vagy a béranyaság. A technikai determinizmus ebből a hozzáállásból meríti az erejét.

Ha az ember minden technika hatalom különböző nézőpontokból társadalom közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagy, akkor nem csoda, hogy a technika önmagát-létrehozónak mutatkozik.

A technikai objektumoknak két hermeneutikus dimenziójuk van, melyeket én társadalmi jelentésnek és kulturális horizontoknak nevezek. Hatalom különböző nézőpontokból, hogy a bicikli konstrukcióját az első pillanattól kezdve a jelentések harca irányította: a sportemberek játékszere volt vagy közlekedési eszköz?

A konstrukciós tulajdonságok, mint a kerék mérete, szintén arra szolgáltak, hogy kifejezzék, hogy ez az egyik vagy a másik fajta dolog.

Ha egyszer a célok stabilizálódnak, a sajátosságok tekintetében a mérnöké az utolsó szó, és a humanista értelmezőnek nincs többé szava. Valójában, a cél és a jelentés kettőssége a funkcionalista értelmiségi kultúra terméke, mely a modern gazdaság struktúrájába gyökerezik.

Fő navigáció

Mindazonáltal, a technikai objektumok társadalmi szerepének és az általuk lehetővé tett életmódok vizsgálata egy teljesebb képet nyújt. Inkább láthatóvá teszi a technika kontextusából származó okokat és az arra hatással lévő következményeket, mint hogy egy kifáradt funkcionalizmus mögé rejtené ezeket.

A funkcionalista nézőpont az objektum életének egy kontextusából kiemelt ideiglenes keresztmetszetét adja. Ahogy láttuk, a determinizmus azt állítja valószínűtlen módon, hogy képes eljutni a tárgy egy ilyen pillanatnyi konfigurációjától a következőig tisztán technikai feltételek mellett.

De a való világban, mindenféle előre megjósolhatatlan felfogás kristályosodik ki a technikai objektum körül és befolyásolja a későbbi felépítésbeli változásokat. A mérnök úgy gondolhatja, hogy ezek az eszközhöz képest, melyen dolgozik, külsődlegesek, de mint történelmileg fejlődő jelenségek ezek az igazi lényegi elemek. Ezeket a tényeket a technikai területek is figyelembe veszik egy bizonyos mértékig, főleg hatalom különböző nézőpontokból számítógépeknél.

Itt van számunkra a bicikli fent tárgyalt dilemmájának kortárs verziója. Egy általános jellegű, a sebességben, teljesítményben és memóriában végbemenő rohamos fejlődés megy végbe, miközben a vállalati tervezők azzal a kérdéssel birkóznak, hogy mindez mire is jó. A technikai fejlődés nem mutat semmilyen meghatározott, konkrét út irányába. A számítógép technikai funkciója és jelentése közötti kapcsolatok összetettségének hatalom különböző nézőpontokból világos példáját vizsgáltam a Francia videotex esetében.

Attól való félelmükben, hogy a fogyasztók bármit elutasítanak, mely az irodai berendezésekre emlékeztet, a telefontársaság megpróbálta átalakítani a számítógép társadalmi képét; többé nem tűnt úgy, mint egy számítást végző gép a szakemberek számára, hanem egy mindenki számára használható információs hálózattá kellett válnia. A telefontársaság egy új típusú terminált tervezett, a Minitelt, Crohn-betegséggel, látás úgy nézzen ki és olyan érzés legyen hatalom különböző nézőpontokból, mint egy minden háztartásban megtalálható telefon kiegészítőjét.

A telefon álcája azt sugallta egyes felhasználóknak, hatalom különböző nézőpontokból tudniuk kell beszélni egymással a hálózatban. A Minitel hamarosan egy további átalakuláson redefinition ment keresztül a felhasználók kezei között, sokan hatalom különböző nézőpontokból azok, akik elsődlegesen névtelen on-line csevegésre használták más felhasználókkal szórakozást, társaságot vagy szexet keresve.

Ennélfogva, a Minitel  olyan alkalmazások hatalom különböző nézőpontokból nyitotta meg az utat, amelyek nem szerepeltek a vállalat mérnökeinek szándékai között, amikor nekikezdtek az információ terjedésének javításához a Francia társadalomban.

Ezek az alkalmazások pedig a Minitelt a személyes kapcsolat eszközévé tették, pontosan az ellenkezőjévé annak a racionális projektnek, amire eredetileg létrehozták. Az átalakulásban a kérdés lényege nem csak a számítógép szűk értelemben vett technikai funkcióját, hanem magának a fejlett társadalomnak az igazi természetét is érinti, mely ezt lehetővé teszi. Vajon a hálózatosodás ajtót nyit hatalom különböző nézőpontokból Információs Korszaknak, ahol mint adatokra éhes racionális fogyasztók, az optimalizálás stratégiáit keressük?

Összességében, a módbeli különbségek abban, ahogy társadalmi csoportok értelmeznek és használnak technikai objektumokat nem csupán, hogy nem külsődlegesek, hanem változásokat idéznek elő magában az objektum természetében.

Hogy micsoda is a tárgy a csoport számára az meghatározza abbéli sorsát, hogy mivé válik miközben az idők folyamán átalakítják és továbbfejlesztik. Ha ez igaz, akkor a technikai fejlődést csak úgy tudjuk megérteni, ha megvizsgáljuk a fejlődésben résztvevő különböző csoportok társadalmi-politikai helyzetét.

A Technikai Hegemónia Az hatalom különböző nézőpontokból tárgyalt egyedi technikai tárgyakkal kapcsolatos különböző feltételezéseken túl, a szituáció társadalmi értékekre vonatkozó szélesebb körű feltételezésekre is alkalmat ad. Ez az, ahol színre lép a technika kulturális horizontja. A technika második hermeneutikai dimenziója a társadalmi hegemónia modern formáinak alapját képezi; ez különösen jelentős a technikai társadalomban jelen lévő hierarchia elkerülhetetlenségével foglalkozó eredeti kérdésünket illetően.

A kifejezés általam használt értelme szerint, a hegemónia az uralom egy formája, mely olyan mélyen gyökerezik a társadalmi életben, hogy már természetesnek tűnik azok számára, akiken uralkodik. Valaki a társadalmi hatalom különböző nézőpontokból elosztásának egy olyan aspektusaként is meghatározhatná, mint amely maga mögött tudhatja a kultúra erejét.

Ennek a horizontnak megfelelően, a parasztok a Király nevében lázadtak fel, mely az egyetlen elképzelhető hatalom forrása volt. A racionalizáció a mi modern horizontunk, és mint a modern hegemóniák alapja a technikai tervezés hatékonyságának kulcsa.

A technikai fejlődést kulturális normák korlátozzák, melyek a gazdaságból, ideológiából, vallásból és társadalomból származnak. Korábban tárgyalásra került, hogy a munkaerő korösszetételével kapcsolatos feltételezések hogyan kerültek be a E hatalom különböző nézőpontokból olyan természetesnek, olyan magától értetődőnek tűntek, hogy sokszor a tudatosság küszöbe alatt helyezkedtek el.

Ez volt Herbert Marcuse jelentős Weber kritikájának lényege. A természet feletti kontroll keresése nembeli, míg a vezetőség csak egy specifikus társadalmi közegben jelenik meg, a kapitalista bérrendszerben. A munkásoknak közvetlen nem érdekeltek e rendszer termékével kapcsolatban, a földművelés vagy a kézművesség előző formáival ellentétben, hiszen a bérük lényegileg nincsen kapcsolatban a cég bevételével.

Pierre Bourdieu: A társadalmi tér és a csoportok keletkezése[ ] A társadalmi tér elméletének kidolgozása több ponton is szakítást feltételez a marxista elmélettel. Először is szakítani kell azzal a hajlamunkkal, hogy előnyben részesítsük a dolgokat — jelen esetben azokat a valóságban létező csoportokat, amelyek számát, határait, tagjait stb. Másodsorban szakítani kell az ökonomizmussal, amely arra késztet, hogy a többdimenziós társadalmi mezőt kizárólag a gazdasági mezőre, a gazdasági termelés viszonyaira redukáljuk, amely viszonyok így a társadalmi hatalom különböző nézőpontokból koordinátáiként jelennek meg. Végül pedig szakítanunk kell az objektivizmussal is, amely kéz a kézben jár az intellektualizmussal, és arra ösztönöz, hogy figyelmen kívül hagyjuk a különböző mezőkben zajló szimbolikus harcokat, amelyekben a társadalmi világ reprezentációja, és különösen a mezőkön belüli, illetve a különböző mezők közötti hierarchia meghatározása a tét.

E körülmények között az emberi lények ellenőrzése mindennél fontosabbá válik. A gépesítés által, egyes ellenőrzési funkciók végül átkerültek emberi felügyelőktől és felosztott munkagyakorlatokból a gépekbe.

miért jó a rossz látás aki elveszíti látását

Ténylegesen, ez a horizontja minden létező indusztriális társadalomnak, a kommunizmusnak éppúgy, mint a kapitalizmusnak, amennyiben felülről igazgatják őket. Ha Marcusénak igaza volt, akkor magában a termelési technika felépítésében lehetséges az osztályviszonyok lenyomatainak felkutatása, ahogy azt valójában kimutatták a munkafolyamat olyan Marxista tanítványai, mint Harry Braverman és David Noble.

Ez a technikailag kikényszerített munkafegyelem volt az, mely megnövelte a termelékenységet és a profitot az ellenőrzés fokozásával. Mindazonáltal, a futószalag csak egy bizonyos társadalmi kontextusban jelent meg, mint technikai fejlesztés. Egy olyan gazdaságban, mely a munkások együttműködésén nyugszik, ahol a munkafegyelem inkább ön- mint felülről kirótt fegyelem nem tekintették volna előrehaladásnak.

gyenge látásnév megkezdődik a távollátás

Egy ilyen társadalomban, egy másfajta hatalom különböző nézőpontokból racionalitás a termelékenység növelésének más módjait követelte volna meg. A gép felépítése visszatükrözi az uralkodó racionalitásban működő társadalmi tényezőket. Az a tény, hogy a modern technika társadalmi esetlegességének gondolatmenete egy Hatalom különböző nézőpontokból kontextusból származik, elfedi a legradikálisabb következtetéseit. Ez a megközelítés jócskán túlmegy a régi gazdasági különbségtételen a kapitalizmus és a szocializmus, a piac és a tervezés között.

Ehelyett, el lehet jutni egy nagyon másfajta különbségtételhez az olyan társadalmak között, melyekben a hatalom társadalmi cselekvések technikai közvetítésén alapul, és az olyan társadalmak között, melyek demokratizálják a technikai ellenőrzést és, ennek megfelelően, a technikai felépítéseket is. A Két Aspektusú Elmélet Ezen a ponton egyetlen állításban úgy lehetne összefoglalni az érvelést, miszerint a társadalmi jelentés és funkcionális racionalitás a technika egymásbafonódó dimenziói.

Hatalom különböző nézőpontokból, Fő navigáció

Ezek nem különbözőek ontológiailag, például mint jelentés a megfigyelő tudatában és racionalitás a valóságos technikában. A funkcionális racionalitás, mint általában a tudományos-technikai racionalitás, kiszakít tárgyakat az eredeti környezetükből, hogy belehelyezze őket elméleti vagy funkcionális rendszerekbe. Az intézmények, melyek elősegítik ezt a folyamatot, mint például laboratóriumok és kutatási központok, maguk is egy speciális környezetet alakítanak ki saját gyakorlataikkal és a különböző társadalmi képviseletekkel és hatalmakkal való kapcsolataikkal.

  • - Hatalom különböző nézőpontokból
  • Highlights Hatalom különböző nézőpontokból, Fő navigáció Ha az unilineáris fejlődés hatalom különböző nézőpontokból megbukik, akkor a technikai alap általi meghatározottság fogalmának összeomlása sincs már messze.
  • A myopia műtét veszélyes
  • Hatalmi játszmák | Ludwig Múzeum
  • 100 látás helyreállítható

A technikákat ezen érdekek választják ki sok más lehetséges konfiguráció közül. A szelekciós folyamatot irányító társadalmi kódokat kulturális és politikai küzdelmek alapozzák meg, melyek meghatározzák a horizontot, amely alá a technikát is besorolják. Minél több technikát alkalmaz egy társadalom, annál jelentősebb ez a támogatás. A technika legitimáló hatása a kulturális-politikai horizont nem tudatos voltán múlik, mely horizontnak megfelelően megtervezik. A technika újra-kontextualizáló kritikája leleplezheti ezt a hatalom különböző nézőpontokból, demisztifikálhatja a technikai szükségszerűség illúzióját és megvilágíthatja az uralkodó technikai döntések viszonylagosságát.

A Hatékonyság Társadalmi Viszonylagossága E problémák különleges erővel jelennek meg ma a környezetvédelmi mozgalmakban. Sok környezetvédő érvel olyan technikai változások mellett, melyek óvhatják a természetet és e folyamat során javíthatják az emberi élet körülményeit is. Ezen változások megnövelnék a tágabb értelemben vett hatalom különböző nézőpontokból, a technika káros és költséges mellékhatásainak mérséklése által.

Mindazonáltal, e programot nagyon nehéz ráerőszakolni egy kapitalista társadalomra. Van egy tendencia, hogy eltereljék a kritikát a technikai folyamatokról termékekre és emberekre, az előzetes megelőzésről az utólagos helyrehozásra. Ezek a népszerű stratégiák általában költségesek és csökkentik a hatékonyságot egy adott technika horizontja alatt.

Ennek a helyezetnek politikai következményei vannak. Helyrehozni a környezetet azután, hogy tönkretették a kollektív fogyasztás egy formája, melyet adókból és magasabb árakból hatalom különböző nézőpontokból. Ezek a megközelítések uralják a hatalom különböző nézőpontokból tudatot.

Demokratikus Racionalizáció: Technika, Hatalom és Szabadság

Ezért van az, hogy a környezetvédelmet általában költséges kompromisszumokként trade-offs érzékelik, és nem úgy, mint az átfogó hatékonyság növekedését elősegítő racionalizálást. De egy olyan modern társadalom, mely a gazdasági jólét megszállottja, e felfogás elítélő jellegű.

A közgazdászok és az üzletemberek szeretik elmagyarázni, hogy milyen árat kell fizetnünk az infláció és a munkanélküliség formájában, ha a Természet szentélyét imádjuk a Mammoné helyett. E trade-off modell miatt a környezetvédők szalmaszálakba kapaszkodnak egy megfelelő stratégiát keresve. Egyesek fenntartják a hiú reményt, hogy az emberek, szembesülve az ipari társadalom halmozódó problémáival, a gazdasági értékektől a spirituális mi van odakint felé fordulnak.

Mások felvilágosult diktátorokat várnak, akik technikai reformokat visznek keresztül, még hatalom különböző nézőpontokból is, ha a kapzsi tömeg kibújik a felelőssége alól. Nehéz eldönteni, hogy ezek közül melyik megoldás kevésbé valószínű, de mindkettő összeegyeztethetetlen az alapvető demokratikus értékekkel.

Ha a modern indusztrializmus problémáit nem lehet olyan módon megoldani, mely egyszerre növeli a közösség jólétét és közösségi támogatást is kap, akkor kevés az okunk reménykedni, hogy ezek valaha is megoldódnak. De hogyan lehet a technikai reformokat összebékíteni a gazdasági jóléttel, amikor új korlátok sorát állítják fel a gazdaság számára?

A gyermekmunka esete mutatja, hogy látható dilemmák hogyan merülnek fel egy kulturális változás küszöbén, különösen, ahol a fő technikák társadalmi meghatározása az átmenet állapotában van.

Egy ilyen szituációban, az eredeti felépítés hálózatából kizárt társadalmi csoportok politikailag hangot adnak hatalom különböző nézőpontokból eddig nem-reprezentált érdekeiknek.

Az új értékek, melyekről a kívülállók outsiders úgy gondolják, hogy növelheti jólétüket, a bentiek insiders számára — akiket a létező felépítés megfelelően reprezentál — puszta ideológiáknak tűnnek.

rövidlátás gyakorlása ellene rövidlátás magas fokú asztigmatizmussal

Ez nézőpontokból fakadó eltérés, nem pedig természetszerűen adott. A lényegi konfliktus illúziója azonban minden alkalommal újra felbukkan, amikor nagyobb társadalmi változások hatással vannak a technikára.

Fő navigáció

Először, új csoportok igényeinek kielégítése látható költségekkel jár megtörténte után és, ha ezt ügyetlenül teszik, ténylegesen lecsökkenti a hatékonyságot, amíg nem találnak egy jobb felépítést. Azonban többnyire találnak egy jobb felépítést és az, ami a növekedés leküzdhetetlen akadályának tűnt, feloldódik a technikai változások nyomán.

Ez a szituáció a gazdasági csere és a technika közötti lényegi különbséget jelzi. A csere kompromisszumokról szól: több A kevesebb B-t jelent. Azonban a technikai haladás célja pontosan az, hogy elkerüljük az ilyen dilemmákat olyan elegáns felépítésekkel, melyek egyszerre optimalizálnak hatalom különböző nézőpontokból változót.

Egyetlen egyszerű ötletnek vélt hatalom különböző nézőpontokból számos különböző társadalmi igénynek felelhet meg, egyetlen struktúra számos funkcióval. A korai A gőzhajókra szükség volt egy olyan országban, mely híján volt burkolt utaknak, és folyók és csatornák sokaságának.

A gőzhajók azonban gyakran robbantak föl, ha elöregedtek vagy túlterhelték őket. Számos súlyos, halálos áldozatokkal járó baleset után ban Philadelphia városa szakértőkkel tárgyalt, hogy hogyan lehet biztonságos kazánokat tervezni, mely az első eset volt, hogy egy amerikai kormányzati szervezet érdeklődést mutatott a probléma iránt.

Társadalmi rétegződés olvasókönyv

A Kongresszus hatalom különböző nézőpontokból arra, hogy egy biztonságos kazán előírásait kötelezővé tegye az ipar számára, de a kazánkészítők és a gőzhajó tulajdonosok ellenálltak és a kormányzat nem mert beleavatkozni a magántulajdonba.

A os első vizsgálattól ig tartott, mire a Kongresszus végre hatékony törvényeket hagyott jóvá a kazánok felépítésére vonatkozóan. Addigra ember halt meg gőzhajókon történt balesetekben. Ez sok áldozat vagy kevés? A fogyasztók nyilvánvalóan nem voltak túlságosan megrémülve ahhoz, hogy ne folyami hajókkal utazzanak, még kevésbé, hogy ne egyre növekvő számban tegyék ezt.

Knight of the Laughing Tree: how did Jon Snow's parents meet?

Érthetően, a hajó tulajdonosok úgy értelmezték ezt, mint bizalmi szavazatot és tiltakoztak a biztonságosabb felépítés többlet költsége ellen. Azok a politikusok viszont, akik biztonságot követeltek, szintén nyertek szavazatokat. A balesetek rátája dramatikusan visszaesett hatalom különböző nézőpontokból, hogy olyan technikai változtatásokat  tettek kötelezővé, mint a vastagabb falak és a biztonsági szelepek. Aligha lettek volna szükségesek a törvények e kimenetel elérésére, ha mindez technikai szükségszerűség lett volna.

Azonban a kazán felépítése ténylegesen egy, a biztonságról alkotott, társadalmi ítélethez tartozott.