Trikromatikus látás
Home Ablakok a világra II. Azonban, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a világ is döbbenetesen sokszínű.
Legalábbis nekünk. Vannak állatok, amelyeknek kevésbé, és vannak, amelyeknek viszont még sokkal színesebb. Egy kutyának az emberi szemmel látott kép minden képzeletet felülmúló színkavalkád lenne, míg egy héja csalódottan és értetlenül szemlélné, hogy fakulhatott ki ennyire a világ.
Az emberi szem látássérült könyvelő a retinán különböző sejttípusok találhatók. A két fő típust — alakjuk miatt — pálcikáknak és csapoknak nevezték el.
A pálcikák nem érzékelnek színeket, viszont meglehetősen fényérzékenyek.
A színlátás zavarai
Sötétben csak a pálcikáinkra hagyatkozunk, és az éjszakai életmódú gerinces állatok szemében gyakran csak pálcikákat találunk. A színlátásért a csapok felelősek.
Az idézőjeleket az indokolja, hogy ezek a sejtek nem egy-egy színre érzékenyek mindent vagy semmit alapon, hanem a fény látható tartományának egy szűkebb szeletére, és a szeleten belül is egy haranggörbét formáló mértékben.
Három csapsejt-típusunkat érzékenységük trikromatikus látás kék, zöld és piros típusoknak nevezték el, bár érzékenységi görbéjük csúcspontja nem feltétlenül felel meg ennek.
Kiszínezi a színtévesztők világát a tévé és egy alkalmazás
A kék típus érzékenységi trikromatikus látás a látható fény ibolya tartományába esik, a zöldé valóban a zöldbe, a pirosé viszont a sárga-narancssárga határára. Mindenesetre ettől most tekintsünk el, és hívjuk őket kapott nevükön: kéknek, zöldnek és pirosnak. Trikromatikus látás kék Szöld M és vörös L csapsejtek érzékenységi görbéje Hogy működik az agyban a kép kiszínezése? Vajon, ha egy zöld tárgyat látunk, akkor csak a zöld tartományra érzékeny csapsejtek küldenek információt az agyba?
Határozottan nem.
A zöld trikromatikus látás visszaverődő fotonok valamennyi csapsejt-típust ingerületbe hozzák, de különböző mértékben. Az agy a három sejttípusból érkező jelek erősségét adott fényintenzitás mellett összehasonlítva alakítja ki a látott színárnyalatot.
Nyilvánvaló, hogy minél többféle csapsejt-populáció trikromatikus látás hasonlíthatja össze az agy, annál többféle színárnyalat felismerésére és megkülönböztetésére képes.
A mi trikromatikus színlátásunkkal ,5 millió színárnyalatot tudunk megkülönböztetni. Ez az emlősök között kiemelkedő, de a tetrakromatikus négy különböző típusú csapsejttel rendelkező állatok, mint például a teknősök, sok más hüllő és a madarak, akár millió árnyalatot trikromatikus látás el tudnak különíteni.
Érdemes megjegyezni, hogy egy nagyon ritka mutációnak köszönhetően léteznek tetrakromatikus emberek. Sajnos azonban ők sem élvezhetnek a madarakéhoz hasonlóan színes látképeket, hiszen hiába van meg a negyedik fényérzékeny sejttípus, ha az agy nincs a többletinformáció feldolgozására berendezkedve.
Valamilyen mértékben azonban az agy tanul, és a tanulás révén ezek az embertársaink kissé színesebbnek láthatják a világot a többieknél. Akaratlanul is felmerül trikromatikus látás gondolat: vajon Linné is a tetrakromatikus emberek közé tartozott? Ki tudja?
Ablakok a világra II. – A világ kiszínezése
Mindenesetre oly sokat megmagyarázna trikromatikus látás a virágok iránti élethossznyi lelkesedéséből és kiemelkedő fajfelismerő-képességéből. A gerincesek között általában az emlősök színlátása a leggyengébb. Az emlősök azonban evolúciójuk során elvesztették a piros csapsejt-populációjukat.
- A látásélesség eljárásai
- A legjobb látásjavító recept
Hogyan trikromatikus látás ez? Az emlősök távoli őseinek, a trikromatikus látás felemelkedése előtt élt emlősszerű hüllőknek még remek volt a színlátása. A dinoszauruszok elterjedése azonban szörnyen veszélyessé tette a nappalt, és évmilliókra az éjszakába száműzte a korai emlősöket.
Nem csoda hát, hogy a színlátás szükségtelenné vált, és elveszett.
Mit kell tudni a színlátásról?
A dinoszauruszok napjainak leáldozásával újra kisütött a Nap az emlősöknek is. A harmadik trikromatikus látás az ausztráliai erszényes emlősök de csak az ausztráliaiak, a dél-amerikai erszényesek nemamelyek — bár nem tudjuk, hogy csinálták — el sem vesztették a hüllő ősöktől örökölt trikromatikus látást. Hogyan lehet egy elveszett látópigmentet visszaszerezni? Nyilvánvalóan az előállításáért felelős génekre van szükség.
Gének viszont nem kerülhetnek a semmiből a genomba.
Nők, akik 100 millió színt látnak
Általában meglévő gének megkettőződésével jelennek meg — ez egy sajátos, de ritka másolási hiba eredménye. Ilyenkor a mutációk, a sodródás és a szelekció új irányokba terelhetik az egyik kópiát.
Diagnózis[ szerkesztés ] Az Ishihara színteszt működésének bemutatása fekete és ferér színekkel Példa kép az Ishihara színtesztből. A "74"-es szám normál színlátással jól látható. A színtévesztők vagy az anomáliás trikromátok "21"-et láthatnak, és az trikromatikus látás nem láthatnak számot. A piros-zöld színlátási zavarokat legtöbbször az Ishihara színteszttel babos könyv vizsgálják.
Pontosan ez történt az óvilági majmoknál is az újvilági bőgőmajmok kissé eltérő módon, úgynevezett gén-transzlokáció útján oldották ezt meg. Az óvilági majmok X kromoszómáján lévő zöld típusú látópigmentet előállító gén megkettőződött, és az egyik kópiából újra kialakult a piros típust előállító gén.
De vajon miért pont a majmoknál alakult ki újra a trikromatikus rendszer? A válasz talán a gyümölcsevéssel függ össze: a gyümölcsevő állatok számára kétségtelen evolúciós előny a zöld mit tett a látás helyreállítása érdekében a trikromatikus látás piros, érett gyümölcsök felismerésének lehetősége.
Az állatvilág legfejlettebb szemei madárkoponyákban ülnek. Hihetetlenül részletgazdag képalkotásuk, a számukra látható fény tartományának szélessége beleesik az ultraibolya tartomány egy szelete is és eleve tetrakromatikus, de színes olajcseppekkel még tovább erősített színlátásuk együttes figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy a látás bajnokai a Földön.
Persze elfogult és méltatlan dolog lenne a színlátás kapcsán megfeledkezni az ízeltlábúakról, mert ezen a téren is tartogatnak meglepetéseket.
Jamaicai ölyv trikromatikus látás a ragadozó madarak a látás bajnokai az állatvilágban Bár az összetett szemekkel alkotott kép nem kifejezetten részletgazdag, de színezés terén nem marad el a gerincesektől. Az ízeltlábúak között is gyakori a trikromatikus rendszer, például a virágokat beporzó méhek és darázs trikromatikus látás is három színből keverik ki a világukat kifestő színeket. Vannak azonban olyan lepkék, amelyek színlátása még sokkal kifinomultabb lehet: pentakromatikus színlátással bírnak, azaz öt különböző színérzékeny sejttípussal rendelkeznek.
A jelenleg ismert világcsúcs-tartók e téren szintén ízeltlábúak: a tengerekben élő sáskarákok, trikromatikus látás tizenkét különböző érzékenységű sejttípusuk van.
Az evolúció során számtalan szemtípus számtalan úton és módon szakosodott arra, hogy csillagunkból, a Napból érkező fotonok segítségével képpé alkossa, esetleg ki is színezze környezetét.
Az egyik leginkább megkapó következmény és gondolat e trikromatikus látás, hogy elképzelni sem tudjuk, milyennek látják más fajok a világot maguk körül. Milyen lehet egy virágos rét madárszemmel vagy rovarszemmel? Minden bizonnyal, még ha meg is vitathatnánk ezt velük, akkor sem értenénk meg egymást.
