Szempontú módszer

Szempontú módszer visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása.

Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk. A visszacsatolásnak, értékelésnek eltérő formáit célszerű alkalmaznunk, attól függően, hogy helyes, részben helyes vagy helytelen tanulói választ követően, esetleg a tanulói válasz hiányában jelennek meg.

Jelenlegi hely

Helyes tanulói választ követően, ha a tanuló számára világos válaszának pozitív tartalmi elemei, elegendő lehet egy-egy dicsérő, elismerő szó, sőt szempontú módszer egy mosoly, szempontú módszer, gesztus is megfelelő visszacsatolásként szolgál. Gyakorta azonban szükség van pozitív tartalmas értékelésre, amikor kifejtjük, hogy a válaszban különösen mit tartunk szempontú módszer. Implicit, de hatékony megerősítés, ha felhasználjuk a megbeszélés további menetében a tanuló válaszát.

Részben jó vagy rossz tanulói válasz esetén differenciált tartalmas értékelésre kell törekednünk, azaz a válasz pozitívumainak elismerése mellett hívjuk fel a figyelmet a fogyatékosságokra. Gyakran rávezetéssel egyszerű utalással, bizonyos kifelejtett tények közlésével, rávezető kérdéssel eljuthatunk a helyes megoldásig, és sikerélményhez is juttatjuk a tanulót. A tartalmas visszacsatolások közé tartozik a tényszerű helyesbítés Nem négy, hanem öt.

Összekeverted a főnevet a melléknévvel. Ha nem találunk pozitív elemet, támogató, bátorító értékeléssel bizonyára arra gondoltál, hogy … Igazad volna, ha… segíthetjük a tanulókat. A tanulók válaszaira történő reagálásnak vannak kerülendő, pedagógiai szempontból értéktelen formái.

Az elmarasztaló szavak Rossz! Ez értelmetlenség! Vita A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az szempontú módszer elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése.

Oktatási módszerek

A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. A jól szervezett vitában a kérdéseket, véleményeket látás 0 8 ami azt jelenti tanulók egymáshoz és nem a pedagógushoz intézik, a résztvevők egyenrangúak.

Szempontú módszer vita módszerét minden életkorban és minden tantárgyban lehet alkalmazni, szempontú módszer az életkortól függően a megvitatandó téma bonyolultsága és a vita időtartama 10—15 perctől a másfél óráig lényeges eltérést mutat. A vita eredményes alkalmazásának feltételei között kell említenünk: a tanulók felkészítését a vitában való részvételre, a vita megfelelő előkészítését, a vita megfelelő vezetését. A vitában való részvétel képessége a tanulókban spontán módon nem alakul ki, azt céltudatosan — többnyire vitákban való részvétellel és annak elemzésével, értékelésével — fejleszteni kell.

Négy interperszonális képességnek tulajdonítanak különös jelentőséget: kijelentésének átfogalmazásával ellenőrizzük, hogy jól értettük-e a másikat; tevékenységét értelmezzük szavakkal; interpretáljuk a másik személy érzéseit, és jelezzük saját érzéseinket. A vita előkészítése szempontú módszer cél meghatározását, a tanulók előismereteinek és vitakészségének feltérképezését, a vita menetének megtervezését, az alkalmazandó kérdéstípusokat, a főbb állítások kiválasztását foglalja magába.

Ide kell sorolnunk a tárgyi feltételek elolvasandó szempontú módszer, a terem vitára alkalmas berendezése megteremtését is. A vita vezetése a célok közlését, a vita szabályainak, időtartamának ismertetését, a vita exponálását, fókuszálását, a vita levezetését, a vita lezárását és a vita eredményeinek összegzését jelenti. A tanár és a tanulók megszokásai gyakran járnak azzal a következménnyel, hogy a vita megbeszéléssé, majd előadássá alakul át.

• Szemész sclerosis multiplex központja
• Döntéselmélet | Digitális Tankönyvtár
• Látásbetegségek és szemkárosodás
• Ha a látás elmosódott a távolban
• Mi az átmeneti látásromlás
• Bóna Krisztián témavezető A projekt kezdete:

Ennek elkerülésére a tanárnak vissza kell húzódnia ne ő legyen a középpontban, a tanulók jól lássák egymást, egymáshoz forduljanak, ne igényeljék a tanár szempontú módszer. Kérdéseinek és minél gyakrabban állításainak a tanulókéval hasonló funkcióban kell megjelenniük, folyamatosan figyelni kell a vita menetét, és ha a vélemények ismétlődnek, nem haladnak előre a tanulók, zsákutcába jut a megbeszélés, indirekt módon a fő vonalra kell terelni a vita menetét.

A vita megfelelő intellektuális színvonalát emeli, ha a tanulók előre felkészülnek a vitára. A pedagógusnak ezt következetesen igényelnie kell vagy következetesen el kell várnia. A vita eredményes lezárása azt feltételezi, hogy a pedagógus végig kövesse, jegyzetelje azt, strukturáló kérdésekkel vezesse rá a tanulókat az összegző következtetésekre.

A vita időnkénti alkalmazása szempontú módszer empirikus kutatási eredmények szólnak. Segítségével tartós tantárgyi tudás, problémamegoldó képesség, a kommunikációs készségek fejlesztése, attitűdök formálása, a személyközi kapcsolatok, a közösség fejlesztése érhető el. Szemléltetés A szemléltetés demonstráció, szempontú módszer olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.

A bemutatás segítségével történő tanítás a legáltalánosabb és legősibb oktatási módszer, amelyet már az iskolázás megjelenése előtt, a családi, később a szakmai nevelésben, oktatásban szempontú módszer alkalmaztak és jelenleg is alkalmaznak. A demonstráció a természettudományok, a zene, a művészetek oktatásában, az egyes mesterségek fogásainak, az idegen nyelvek elsajátításában egyaránt jelentős szerepet tölt be.

A pedagógiai gondolkodás történetében a tanulásról vallott felfogás változásával a szemléltetésnek és általánosságban a szemléletességnek eltérő jelentőséget tulajdonítottak.

Navigációs menü

Mint a tanulásról szóló fejezetből kiderült, a szenzualizmus pedagógiája az érzékletes valóságból való kiindulást tekintette az ismeretszerzés egyetlen hatékony útjának.

Képviselői szerint az érzékelésen, észlelésen keresztül vezet az út az értelemig. A pedagógiai gondolkodók közül Comenius, Pestalozzi, Diesterweg, Szempontú módszer oktatásfelfogásában kap kitüntetett szerepet a szemléltetés. A demonstrációnak azonban nem az a kizárólagos szerepe, amit a szenzualista pedagógia neki tulajdonított, azaz, hogy a tanulót szembesíti a valósággal, hogy szemléltető bázist teremt a konkréttól az absztrakt felé haladáshoz.

S ekkor szempontú módszer csak a szemléltetésnek a fogalomtanításban betöltött szerepére utalunk. A demonstráció azonban, mint jeleztük, a tevékenység elsajátításának is fontos kiindulópontja.

Tartalomjegyzék

Vannak tevékenységek, amelyek bemutatás nélkül nem sajátíthatók el, de minden cselekvésnél könnyebb a bemutatás valamely formáját követni, mint a verbális leírást. Gondoljunk a hangszeres zenére, az úszásra, a reszelésre, a sebész műtéti tevékenységére. De a fogalomtanulásban, az elméleti, az absztrakt ismeretek elsajátításában sem csak az induktív út esetében szempontú módszer a szemléltetésnek lényeges szerepe.

• Rövidlátás 50
• Diszkontált pénzforgalom – Wikipédia
• A maszturbáció befolyásolja a látást?
• Oktatási módszerek | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• Gyakori látásbetegségek
• A látásromlás fő tényezői
• Vállalat- és projektértékelési módszertanok[ szerkesztés ] E célokból többféle DPF módszertant különböztetnek meg manapság.

Az elsajátított elvont törvényszerűségek gyakorlati alkalmazását is jól illusztrálhatjuk például egy film, mondjuk a vasgyártás folyamatát bemutató film segítségével. A szemléltetés módszere az oktatási folyamatban hozzájárul a képszerű, szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez, a szempontú módszer bázis megteremtésével a fogalomalkotáshoz, illetve a tevékenység elsajátításához, a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához, a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához, a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez, a tanultak alkalmazásához.

A demonstráció eredményességének számos feltétele van. A módszer az oktatási folyamat szerves része, s mint ilyennek kapcsolódnia kell a megelőző, illetve a következő módszerekhez, anyagrészekhez. A szempontú módszer kezdetén strukturáló elvek bemutatásával, problémafelvetéssel, feladatkijelöléssel meg kell teremteni a tanulás feltételeit.

A demonstrációnak minden tanuló által jól követhetőnek láthatónak, hallhatónak, érzékelhetőnek kell lennie.

(Összeállította: Lada László)

A nem látható tanári kísérlet, a kivehetetlen írásvetítőábra, a kis képernyős televízió, a recsegő hangfelvétel mind gátjai a bemutatással történő tanulásnak. A képi és általában az érzékletes megjelenítés lényeges és járulékos elemeket egyaránt közvetít. A lényeg kiemelése a demonstrációnak elengedhetetlen mozzanata.

A mozgásos bemutatáskor ismétléssel, szóbeli figyelemfelhívással, a képi szemléltetésnél az egész bemutatása után a részek kiemelésével, feliratok, nyilak, körök, aláhúzás alkalmazásával, a kép felépítésével vagy lebontásával, animációs eljárások beiktatásával, a részletgazdag valóságos ábrák és a lényegüket mutató absztrakt sémák kombinálásával segíthetjük a lényeg kiemelését, a konkrétumtól az absztrakt irányába történő elmozdulást.

A tanulók aktivitásának, válaszainak, sőt kérdéseinek kiváltása ugyancsak feltétele a bemutatott jelenségek aktív feldolgozásának, amit a tanár kérdéseivel, a szempontú módszer megfogalmazott kérdésekkel, feladatok kijelölésével, a bemutatás időleges megállapításával érhetünk el.

A demonstrációhoz kapcsolódó visszacsatolás, az elsődleges rögzítések, részösszefoglalások ugyancsak feltételei az ismeretfeldolgozásnak. A demonstráció alkalmazását a tanulók, az adott osztály fejlettségi szintjéhez, előismereteihez, tanulói képességeihez kell igazítani.

A bemutatás összetettsége, a megismerő szempontú módszer irányításának, illetve a tanulói önállóságnak a mértéke, a cselekvéses, szemléletes, szimbolikus ismeret-elsajátítás aránya mind módosítható a tanulók fejlettségének szempontú módszer. A bemutatás újabban terjedő, nagy önállóságot biztosító változata a kollaboratív demonstráció, amelyben a tanár bemutatja a problémákat, s a tanulóktól kéri, hogy tegyenek javaslatot a megoldásra, tegyenek fel kérdéseket, keressék rá a feleletet, értékeljék a tényeket, vonják le a következtetéseket.

A szemléltetés, mint az eddigiekben is láthattuk, általában nem elkülönülten, hanem szóbeli szempontú módszer együtt jelenik meg. A szó és a szemléletesség lehetséges kapcsolatát a következőkben foglalhatjuk össze: a pedagógus szóbeli közlés segítségével irányítja a tanulók megfigyelését, az rossz látás vizes szemek megfigyelésre alapozva a pedagógus szóbeli közlésével hozzásegíti a tanulókat az összefüggések átgondolásához, feltárásához, a szemléltetés a szóbeli közlés megerősítésére vagy konkretizálására szolgál, a megfigyeltekből közvetlenül ki nem derülő összefüggéseket, általánosításokat közli a tanár.

Audiovizuális és demonstrációs eszközök alkalmazása során az alábbiakat tartsuk szem előtt: A bemutatás ne legyen öncélú.

Győződjünk meg arról, hogy a bemutatás ténylegesen könnyebbé, eredményesebbé teszi-e a fogalom, szabály megértését. A szemléltetés épüljön be szervesen a magyarázatba.