Miért vannak más szemek a látásra, Szem- és látásvédő vitaminok

Címlap Ablakok a világra III.

Hogyan változik a szemünk az életkorunkkal?

Az éjszaka a mi nappali, színlátásra berendezkedett szemünk számára már sötét, de sok állati szem ilyenkor érzi igazán elemében magát. Nincsen olyan sötét éjszaka, amelyben ne lennének elcsíphető fotonok. Akkor is, ha éppen a Hold gyér fényét eltakarják a felhők, a távoli csillagokból hosszú útjukról ideérő sugarakra fényéhes állati szemek várnak.

• A szemcseppek segítenek a látás helyreállításában
• Ha a látás mínusz 16
• Kromosztereoszkópos látás
• Látásjavító vitaminok | A szem egészsége és a látás | CooperVision
• Mi a lusta szem?
• Gyári látásvizsgálat
• Milyen látomás, ha 5 sort lát

Az éjszaka lakói számos megoldást fejlesztettek ki arra, hogy egyetlen foton se vesszen kárba. Sokan hatalmas szemeket növesztettek, hisz nagyobb ablakokon több fény juthat be e téren a koboldmakik jutottak legmesszebbre az emlősök között: szemgolyójuk testükhöz képest a legnagyobb, olyan nagy, hogy már nem is mozgatható a koponyában; hasonlóak e téren a baglyok is, a ragadozó madár foglalkozás éjszakai műszakjának betöltőiés különböző trükkökkel esetleg fényvisszaverő tükrökkel igyekeznek minden egyes fotont csapdába ejteni.

Összecsúszó szemek

Sokuk a színlátásról is lemondott, hogy a szemében növelje a rendkívül fényérzékeny pálcikák számát a csapok rovására. A koponya méretéhez képest az éjszakai életmódú koboldmakik szeme a legnagyobb az emlősök között Hőkamerák a sötétben A Napból jövő infravörös sugarakat ugyan érzékeljük a bőrünkön ezek a hősugarakde nem látjuk, így képalkotásra, távérzékelésre nem tudjuk felhasználni.

Egyetlen más állatfaj látása sem nyúlik a miénknél számottevően messzebbre az infravörös tartományba. Léteznek azonban állatok, amelyek képesek az infravörös sugarak segítségével valamiféle, látáshoz hasonló képalkotásra, mert távérzékelésre is alkalmas hőtérképező rendszert fejlesztettek ki.

Ezek az állatok a gödörkésarcú viperák ide tartoznak pl. A kígyókon kívül jelenlegi tudásunk szerint csak a vérszopó-denevéreknél alakult ki hasonló hőérzékelő képalkotás.

A madarak látása

Az agyban kialakuló hőtérkép hasonló lehet a látáshoz, mégsem hívjuk annak, miért vannak más szemek a látásra nem a szem segítségével jön létre. A boák és pitonok a gödörkésarcú viperáktól és egymástól is függetlenül találták fel a távérzékelésnek ezt a módját.

Úgy tűnik, a kígyók minden más lénynél nagyobb érdeklődéssel és kísérletező kedvvel fordultak az infrasugarak általi képalkotás lehetősége felé. A gödörkésarcú viperák azonban messzebbre jutottak e téren a többieknél, így a továbbiakban csak rájuk szűkítjük a részletek kibontását.

Gödörszerv egy piton fent és csörgőkígyó lent arcán A történetük érzékszervi főszereplői nem a szemek, hanem a kétoldali gödörkék az arcon, az orrnyílások közelében. A gödörszervben erekkel gazdagon átszőtt, a háromosztatú ideg által beidegzett hártya húzódik.

Ablakok a világra III. – A szem nélkül is látók

A hártya elképesztő mértékben érzékeny az előtte és mögötte lévő légtér hőmérsékletének a különbségére: 0, °C eltérést is érzékel. A gazdag erezet nem csak az oxigénellátásban fontos, hanem abban is, hogy gyorsan visszahűtse a hártyát egy hőstimulus után a vér hőmérsékletére, ami — hidegvérű állatról lévén szó — a környezet hőmérsékletét jelenti.

Enélkül akkor is kínosan sokáig ingerületben maradna, és hamis jelet küldene a szerv, ha a hőforrás már messze jár. Gödörszerv vázlatos rajza Néhány idegi átkapcsolás után a gödörkék közvetítette ingerületet az agy azon területe dolgozza fel, amelyik a vizuális információt is. Az érzékelés és képalkotás hatótávolsága mindössze egy méter körüli, ami nem tűnik soknak, de a kígyók szeme sem büszkélkedhet lényegesen többel. Hőkamera: talán a kígyók gödörszerve hasonló hőképet rajzol a környezetükről Miért vannak más szemek a látásra hullámok Az igazán koromsötétben élőknek azonban a fény hullámai többé nem segítenek a távérzékelésben, így más hullámokat kell segítségül hívniuk.

Teljesen sötét helyek a Földön — ahol egy-egy árva foton sem kószál — csak a tengerek mélyén, illetve a föld alatt vannak. Az ilyen helyeken a legcélszerűbb szemestül-mindenestül megszabadulni az okafogyott látástól. A fotontalan sötétséghez alkalmazkodás is oly sokszínű, hogy a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a szemnélküli megoldásokból.

Közismert, hogy a tengerekben lefele haladva egyre sötétebb van. Nem feltétlenül kell azonban túlságosan mélyre menni ahhoz, hogy a látás korlátait elérjük.

JOGKÉRÉS Megosztás Történetesen szemorvos vagyok, s így kiemelt figyelemmel olvasom ma is a Biblia látással kapcsolatos igéit, benne elsősorban az Isten transzcendensen mindent-látó szemeire, mint a látás szimbólumára vonatkozó igéket. A Biblia helyen kiemelt fontossággal tesz említést a szemről és a látásról. Isten szeméről és látásáról, továbbá a Biblia emberi szereplőinek látásáról, szeméről. Most kiemelem ebből azokat a részeket, amelyek szemorvosi megközelítésre is adnak lehetőséget — exegétikus és hermeneutikus értelmezési lehetőséggel.

Gyönyörű példa erre a kacsacsőrű emlős. Vízi gerinctelenek után kutatva merül alá, szorosra zárt szemekkel. Kacsacsőre mentén olyan érzékszerv húzódik, amely érzékeli az élőlények által kibocsátott apró elektromos hullámokat, jeleket, és ennek segítségével csukott miért vannak más szemek a látásra is boldogul.

Mi a lusta szem?

Az elektromos angolnák szintén képesek erre, sőt, ezek a halak nem csak érzékelni, hanem generálni is tudnak elektromos mezőket maguk körül. Kacsacsőrű emlős és elektromos angolna A tengerek mélyére a látható fény tartományának legelszántabb fotonjai sem juthatnak le. Teljes sötétség honol, lakói pedig nem is tesznek hiábavaló kísérleteket a látásra.

Hogyan változik a szemünk az életkorunkkal? Szerző: WEBBeteg - Halmosi Edina, optometrista-kontaktológus A kozmetikai iparban az egyes korosztályoknak más-más termékeket ajánlanak, figyelembe véve a bőrön történő változásokat. A szemünk tekintetében is más-más korban más-más dolgokra lenne érdemes odafigyelni.

A halak például a vízben terjedő hullámokat oldalvonal-szervükkel érzékelik, így ennek segítségével is megtudhatnak annyit a környezetükről, amennyi az életben maradáshoz feltétlenül szükséges.

A talaj és az alapkőzet a víznél is sokkal hatékonyabb fényszűrő.