Minden koreai látása gyenge.

✈️ Korea Tour VLOG - Strong R. ✈️

Régebbi blogok. És pótoljuk, amit tudunk.

Az a tény, hogy a kínai államfőnek a muzulmán ujgurok lakta tartomány fővárosában kirobbant zavargások miatt sürgősen haza kellett utaznia a vezető gazdasági hatalmakat tömörítő Gak csúcsértekezletének olaszországi helyszínéről, jól mutatja Kína jelenlegi helyzetének ellentmondásosságát. Vannak, akik úgy vélik, hogy Kína egy-két évtizeden belül az Egyesült Államok helyébe lép mint a világ legjelentősebb politikai, gazdasági, katonai és kulturális hatalma.

Közéjük tartozik Martin Jacques is, aki Kínai világuralom. A Mennyei Birodalom felemelkedése és a nyugati világ vége című, Londonban pár héttel ezelőtt megjelent könyvét beharangozó cikkében azt minden koreai látása gyenge, hogy nemcsak azt leszünk kénytelenek hamarosan felfogni, hogy a jövő kínai lesz, hanem azt is, hogy milyen elképesztő mértékben lesz az.

Lassan kezdjük felismerni, hogy Kína gazdasági felemelkedése mennyire megváltoztatja a világot, de azt még nem, hogy ennek politikai és kulturális téren is mélyreható következményei lesznek.

Nyilvános, de nem annyira. MOLNÁR GUSZTÁV blogja

Hogy a nyugati típusú modernizáció az egyetlen elképzelhető, és hogy a mi politikai és kulturális berendezkedésünket végül is mindenki elfogadja majd, nem minden koreai látása gyenge, mint a Nyugat önteltségének — a görögök által hübrisznek nevezett mértéktelenségnek — a kifejeződése.

Martin Jacques szerint a kínai modernitás legfontosabb megkülönböztető jegye az, hogy Kína — amely kézezer év óta nagyjából a jelenlegi határai között élt — nem a szó nyugati értelmében vett nemzetállam, hanem civilizációállam. Így az állam legfőbb felelőssége is az, hogy fenntartsa a kínai civilizáció egységét.

A kínaiaik felsőbbrendűségtudata is civilizációjuk teljesítményeivel magyarázható.

április | | Geonapló

Ez utóbbinak az államközi kapcsolatok tekintetében is egészen mások a hagyományai. Kelet-Ázsia nagyrésze, Japánt és Koreát is beleértve, egészen a Mivel Kína nem sok idő múlva újból a térség uralkodó hatalma lesz, arra lehet számítani, hogy a nemzetközi kapcsolatok Európában kialakult, az állami szuverenitáson alapuló ún.

Ahhoz, hogy Kína elfoglalhassa méltó helyét a világban, úgy tűnik nem annyira a kommunizmus örökségével kell megküzdenie — a jelek szerint azt már kellőképpen hozzáidomította a konfuciánus államtudomány vagy inkább államművészet előírásaihoz —, hanem a kínai civilizációba beolvadni nem akaró buddhista tibeti és muzlim ujgur kisebbségi civilizációkkal. Lükő Gábor   A keleti filozófia és gondolkodás, kultúra ötvözése a nyugati racionalitással nemcsak Kínában, hanem Indiában és más ázsiai országokban is szerencsésnek bizonyult.

Talán előbb-utóbb sikerül a kisebbségekkel is megbékélniük.

Ennek receptjét magyar viszonylatokra Karácsony Sándor már rég megírta A magyar béke c. Erdész Viktor   A bejegyzéshez megjegyzésül annyit tennék hozzá, hogy ahhoz, hogy Kína tényleges kelet-ázsiai magállammá váljon, minden téren meg kell előznie a gazdasági nagyhatalom-újraerősödő katonai hatalom Japánt.

Japán ugyan demográfiailag és jelenleg gazdaságilag is hanyatlik, ám bőven vannak — minden értelemben — tartalékai, és még sokáig számíthat az Egyesült Államok támogatására. Márpedig ahhoz, hogy Japán ismét a Mennyei Birodalom védelmét óhajtsa, Kínának jelentősen hatalmasabbnak kell lennie nála.

Ez még évtizedekig tarthat, és kérdéses, hogy a kínai civilizációállam addig szemészeti ellátás megőrzi-e egységét. További probléma lehet, hogy Kína összességében még mindig egy rendkívül elmaradott állam.

És végezetül: Kelet-Ázsia térképének vizsgálatánál feltűnik, hogy mennyire kis területen koncentrálódik lakosság, ipar, hadsereg. Nem tudom, hogy volt-e hasonló koncentráció valaha a történelemben. The Rise of the Middle Kingdom and the End of the Western World, Penguin Books, London, a következőket írja: Az a tény, hogy Kína a nyugatitól teljesen eltérő civilizációs és történelmi gyökerekkel rendelkezik, és földrajzi koordinátái is teljesen mások, nagyon fel fogja erősíteni a Nyugat veszteségérzetét, tanácstalanságát és rossz közérzetét.

Nagy-Britannia viszonylag könnyen belenyugodott abba, hogy a vele sok tekintetben rokon Egyesült Államok lett a riválisa és az utóda mint domináns világhatalom, de egészen más dolog, ha az Egyesült Államok a mind civilizációs, mind politikai értelemben teljesen idegen Kínával kerül szembe mint a helyét elfoglaló bitorlóval.

Az Egyesült Államokat nagyon erős megrázkódtatásként fogja érni, hogy a világot többé nem tekintheti a magáénak, vagyis nem az ő felségjoga lesz meghatározni, mi történjen vlamennyi fontosabb globális színtéren. Kína felemelkedésével a nyugati univerzalizmus nem lesz többé univerzális — és világképe és rövidlátás, melyik műtét jobb sem fog olyan jelentős befolyást gyakorolni.

Top10 - Minden idők legjobb kóreai háborús filmjei | Listák | rovento.hu

Kína globális hatalomként való feltűnése lényegében mindent relativizál. A Nyugat hozzászokott ahhoz, hogy a világ minden koreai látása gyenge ő világa, a nemzetközi közösség az ő közössége, a nemzetközi intézmények az ő intézményei, a világpénz — vagyis a dollár — az ő pénze, és a világnyelv — vagyis az angol — az ő nyelve. Ez többé nem lesz így. A Nyugat — legnagyobb bánatára — fokozatosan fel fogja ismerni, hogy a világ immár nem nyugati.

KEDVES LÁTOGATÓ

Amerika egy pszichológiai, érzelmi és egzisztenciális válság küszöbére érkezett. Közép távú reakciója valószínűleg nem lesz szép; a világnak abban kell reménykednie, hogy minden koreai látása gyenge lesz csúnya. Martin Jacques, a London School of Economics Asia Research Centre kutatója, es megszűnéséig a befolyásos Marxism Today szerkesztője volt, és az utóbbi 15 év folyamán Kelet-Ázsia számos egyetemén volt vendégtanár így a pekingi Renmin Universityn is.

Könyve záró fejezetében Concluding Remarks: the Eight Differences that Define China Kína nyolc jellegzetességét taglalja, majd a következőket állapítja meg: A nyugati normák, értékek és intézmények egyre inkább versenyre kényszerülnek kínai megfelelőikkel. Az egymással versenyző modernitások új világában egyetlen féltekének vagy országnak sem lesz olyan tekintélye, legitimációja vagy túlereje, mint a Nyugatnak volt az utóbbi két évszázadban.

A nyugati világnak vége, de az új világ — legalábbis ebben az évszázadban — nem lesz olyan értelemben kínai, ahogy az elmúlt évszázad nyugati volt. Az egymással versenyző modernitások korszaka következik, amelyben azonban Kína egyre erősebbé és végső soron uralkodóvá válik.

A nagy kérdés persze az, hogy Kína minden koreai látása gyenge lesz-e valóban globális hatalommá válni, amely adott esetben Amerika helyébe léphet, vagy ha ilyen szerepre nem törekszik — ami nagyon valószínű —, legalább olyan geopolitkai ellensúlyt alkothat, amely minden fontos nemzetközi kérdésben nemcsak hatalmi, hanem egyfajta civilizációs kompromisszum kialakítását teszi majd szükségessé.

FT, Wu Si gondolatmenete a következő: Van egy bizonyos fajta államberendezkedés, amely rendkívül könnyűvé teszi a hazugságok gyártását, amelyben a hazugság legitimmé és kifizetődővé válik. Ez különösen olyankor kerül előtérbe, amikor a legfőbb hatalom birtokosa úgy dönt, hogy a meztelen erőszak helyett minden koreai látása gyenge meggyőzés hatalmával, a jóindulatú kormányzás eszközeivel él.

Mivel az erőszakon alapuló uralom nem lehet tartós, célszerű a konfuciánus módszerek részleges alkalmazása, amikor is meggyőznek bennünket, a lelkünkre beszélnek, és elérik, hogy szívből támogassuk a rendszert.

Ez persze minden koreai látása gyenge elmélet.

„Észak-Korea a piacgazdaság felé halad" Kaszinó, ökrösszekér és tintahal

Ha a fejedelem valóban követi az elméletet, akkor nincs szó hazugságról, vagy a hazugság szintje alacsony. Ha nem követi, akkor helyreállította a látást mínusz 5-től hazugságról.

De követi-e?