Látás és emberi szem, Az emberi szem
Látás és emberi szem Attila Károly Felvetődhet a kérdés, hogy ha a telefonunk borsónyi kamerája és a mögötte lévő szenzor 12 megapixeles tehát 12 millió képpontból álló képeket tud rögzíteni, akkor milyen felbontású lehet a szemünk?
Az nyilvánvaló, hogy nem igazán hasonlítható össze a látásunkért felelős érzékszerv a zsebünkben megbújó telefon, vagy egy digitális fényképezőgép képalkotó rendszerével. Ennek fő oka, hogy az emberi látás nem állóképeket rögzít.
A szemünk által közvetített látványt az agy folyamatosan dolgozza föl, és a szemünk is folyamatosan mozgásban van, az előttünk lévő tér különböző szeleteit úgymond letapogatva - tehát sokkal inkább lehetne egy nagy látószögű mozgásérzékelős biztonsági kamera élőben streamelt képét analógiául venni.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a látóterünknek csak egy aránylag kis központi része az, amit igazából élesen, részletgazdagon látunk, a perifériákról jóval kevesebb információ jut a retinán keresztül az agyunkba. Mondhatni a látómezőnkben a képfelbontás nem egyenletes, amit viszont az agyunk folyamatosan kompenzál.
És a látásélességről, látásromlásról, vakfoltokról akkor még nem is szóltunk, ezek mind olyan faktorok, amik befolyással vannak az emberi látásra.
Mindezek ellenére érdekes - és elég bonyolult - gondolatkísérlet kiszámolni, hogy látás és emberi szem megapixeles a szemünk, azonban szerencsére megtette már ezt helyettünk Roger N.
Clarkneves bolygókutató, a digitális képalkotás szakértője. Most megpróbáljuk kissé nagyon leegyszerűsítve összefoglalni, mire jutott.
Clark is azt hangsúlyozza, hogy az emberi szem nem olyan mint egy fényképezőgép, inkább mint valami folyton mozgásban lévő kamera, ami élő képet sugároz, és amiből ráadásul rögtön kettő is van a minél jobb felbontású, látás és emberi szem látás kedvéért. Az előbbiekből az is következik, hogy az agyunkban keletkező kép magasabb felbontású, mint ahány fényérzékeny receptor található a szemgolyó hátsó falán, ezért inkább az agyunkban keletkező kép felbontását próbálta kiszámolni.
Sajnos ennek meghatározásában nincs kialakult konszenszus a fizikusok, optikusok, látáskutatók között; az értéke attól függ, hogyan használják a látásélesség tesztelésére kialakított rácsmintát.
A szem felépítése
Különböző kutatók egy vonalat, vonalpárt, esetleg egy teljes ciklust vesznek az x meghatározásaként, aminek értékét ráadásul a fénymennyiség, a megvilágítás is befolyásolja. Igaz, hogy gondolatkísérlet eredménye, de ez azért elég sok.
Úgy tűnik, hogy a nagy formátumú, síkfilmes kamerák felbontása vetekszik csak az emberi szem felbontásával. Aki teheti, vigyázzon szeme világára. A téma iránt behatóbban érdeklődőknek Michael Stevens remek videóját javasoljuk megtekintésre: Ma is tanultam valamit Most együtt csak forintért!
