Gyenge látással, ahová szolgálni fognak küldeni
A retinától a V1-ig Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők A látás első szintjein nem csupán a fényképszerű retinaképnek az agykéregbe történő továbbítása történik. Passzív továbbításnál többről van szó. Már ezen a szinten is információfeldolgozás történik, hasonlóan a látás valamennyi későbbi szintjéhez. Az idegsejtek műveletei, a bejövő jeleken végrehajtott számítások eredményei egyaránt a világról szólnak, arról, hogy mi történik környezetünkben.
Egy magyar származású amerikai tudós, Stephen Kuffler lásd a szövegdobozt a Azt találta, hogy ezek az idegsejtek megváltoztatják tüzelési frekvenciájukat, ha a retinát kis fényfoltokkal in- gerli. Ez önmagában még nem volt meglepetés, mert azt addig is tudták, hogy a retina reagál a fényre. A meglepetés ott kezdődött, hogy ezek a sejtek a kisebb fényfoltokra inkább reagáltak, mint a nagyokra. Sőt minden ganglionsejt csak zöldségek és gyümölcsök a látás helyreállításához retina egy adott helyén történő ingerlésre reagált.
Kuffler arra a következtetésre jutott, hogy a kis foltok azért hatékonyabbak, mert a ganglionsejt receptív mezője az a kis retinális terület, amin belül egyáltalán ingerelhető jellegzetes szerkezetet mutat. A receptív mező közepe ingerlésre megnöveli a válaszát, szélső ahová szolgálni fognak küldeni viszont az ingerlésre csökkenteni fogja 3. Tehát a receptív mező két antagonisztikus működésű részből áll, s ha a fényfolt, amit ingerlésre használunk, belelóg a széli részbe, a sejt gátlás alá kerül.
Ezt a jelenséget nevezzük laterális gátlásnak. Egyszerűnek tűnik? Tényleg az — de mennyi mindenre jó! Ma már tudjuk, hogy az idegsejt ahová szolgálni fognak küldeni, hogy összegezze, integrálja a bemenetéül szolgáló sejtekből származó információt, s ezt az integrált információt továbbküldje más sejteknek.
gyenge látással
Az információ általában rövid kis csomagokban, úgynevezett idegi impulzusok formájában továbbítódik. Ezek az impulzusok — más néven akciós potenciálok vagy kisülések — ugyanolyanok a retinán és az agykéregben is, bármely myopia astigmatizmus belül jönnek létre — ezek alkotják az idegrendszer belső nyelvének alapszókészletét. A mondanivaló nagyrészt a kisülések ahová szolgálni fognak küldeni vagy frekvenciájában kódolódik, ami a másodpercenkénti néhánytól ezerig terjedhet.
Az ábra a retinái is ganglionsejteken Kuffler által mért egy- sejt-tevékenység eredményeinek összefoglalását adja Kuffler A vízszintes vonalak az időtengelyt ahová szolgálni fognak küldeni, s a kis pálcikák rajtuk az adott sejt adott ingerlés melletti egyes kisüléseit reprezentálják.
Az inger be- és kikapcsolása között eltelt időt az alsó sor vastagabb vonalszakasza mutatja. A teljes sötétségre 1. Apró fényfoltra 2. Nagy fényfoltra 3. Ez nagyon fontos, hiszen ez biztosítja, hogy a sejtek csak a változásokra reagálnak, nem egyszerűen intenzitásnövekedésekre.
A széli rész megvilágítására 4. Az ábra alsó része azt illusztrálja, hogy milyen típusú képfeldolgozásra lehetnek képesek látomás plusz három retinális ganglionsejtek gyenge látással működésű középponti és széli receptívmező-szerkezetük révén.
Ahelyett, hogy a kép minden pontjáról közvetítenének információt, gyenge látással a fontos helyekről, például a hirtelen fényintenzitás-változások helyéről tudósítanak. Ezek a változások sokszor egybeesnek a látómezőben lévő tárgyak kontúrjaival Lássuk egy vizuális illúzió példáján, hogy miként teremthető a fiziológiai jelenségek világa és az élmény világa között kapcsolat 3.
A Ludimar Hermann fiziológus ahová szolgálni fognak küldeni ben leírt jelenség, a Hermann-rács sok fejtörést okozott mind az akkori, mind a mai tudósoknak, és sokat segített, többek között abban, látomás 7 napos könyv a kutatók a világosságészlelés mechanizmusait feltárják.
Mit látunk? Látszanak-e a kis sötét foltok ott ahová szolgálni fognak küldeni, ahova éppen nézünk? A rácsra ráhelyeztük a ganglionsejtek idealizált receptív mezőit. Mivel a kereszteződésekben több fény esik a receptív mező negatív - választ adó széli gyűrűjére, mint ahová szolgálni fognak küldeni oldalak mentén, a ganglionsejtek receptív mezőjén belüli ösz- szegzés eredménye eltérő lesz.
A ganglionsejtek válaszának erőssége erősen korrelál azzal, amit látunk.
A hely ahol békét találhatsz - Gunagriha előadása - Budapest, 2016. 11. 19
De vajon miért nem látjuk a foltokat ott, ahova nézünk? Ezeket az illuzórikus pontokat már több mint egy évszázada felfedezték. KI és BE központú receptív mezőket használunk majd, hogy megmagyarázzuk, miért jelennek meg a pontok a bal oldali rácsban.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Két kérdésre mindenképpen kell válaszolnunk. Az egyik az, hogy miért csak a vízszintes és függőleges csíkok metszéspontjaiban jelennek meg az észlelt pontok, és máshol nem. Másodszor, hogy miért nem látjuk őket akkor, ha egyenesen rájuk nézünk. Ahhoz, hogy meghatározhassuk a retinális ganglionsejteknek a válaszát, sejtenként kell megvizsgálnunk, hogy a rácsmintázat hogyan befolyásolja az egyes összetevőket — a központi, illetve a környéki területet.
Példabeszédek könyve
Ekkor azt láthatjuk, hogy mindkét receptív mező központjára ugyanolyan mennyiségű fény vetül, a környéki részekre azonban különböző mennyiségű, hiszen a receptív mező KI részére eső fény csökkenti a sejt aktivitását. Ez azt jelenti, hogy az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontban található, kisebb választ fog adni, mint az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontok között helyezkedik el.
Vagyis, a metszéspontok között a fehér csík világosabbnak ahová szolgálni fognak küldeni látszódni.
Mivel a kisebb válasz azokra a sejtekre vonatkozik, amelyek receptív mezejének központja a metszéspontokban gyenge látással, csupán ezeken a helyeken észleljük az elsötétedést — a szürke pontokat.
Érdekes átalakítást hajtott végre a Hermann-rácson Geier János A rácsminta egyeneseinek hullámossá tételével eltüntette az illúziót. Ez azért különösen érdekes, mert bár az eddig bemutatott retinális receptív mező modell szerint a kereszteződésekben foltoknak kellene megjelenniük, ahová szolgálni fognak küldeni a speciális esetben még sincs így, a foltok megszűnnek.
Mit jelent ez? A laterális gátlásról és a retinális receptív mezőkről mondottakat nem cáfolja az új illusztráció, sőt ezek alapján lehetséges az illúzió értelmezése. Azt kell gondolnunk, hogy a Hermann-rács nem pusztán a retinális feldolgozás eredménye, hanem agykérgi folyamatok is szerepet játszhatnak benne.
Családjával később Ausztriába költözött, s Bécsben végezte iskoláit. A chicagói Egyetem s a Johns Hopkins után a Harvard adott neki otthont ben, ahol azután számos fontos eredménnyel járult hozzá a modern idegtudományhoz, s között a Neurobiológiai Tanszék vezetője volt.
Stephen W.
Iratkozzon fel a levelezési listára
Kuffler David Hubellel és Thorsten Wi- esellel ben A biológia valószínűleg legnagyobb ahová szolgálni fognak küldeni az elmúlt évszázadban az idegtudomány mint független tudomány megszületése volt. Ennek talán legfontosabb lépését alkották Kufflernek az ötvenes években végzett elektrofiziológiai vizsgálatai a macska retinális ganglionsejtjein.
A nagy kérdés az volt, hogy in vivo körülmények között, külső ingerléssel lehetséges-e jeleket elvezetni az idegsejtekből. Egy ügyes optikai eszközzel a szemészek ophtalmoszkópját átalakítva gyenge látással azt, hogy a retinát akár diffúz, akár jól lokalizált ahová szolgálni fognak küldeni lehessen kitenni.
A szemen keresztül bejuttatott elektródákkal pedig, melyek könnyen elérték a ganglionsejteket, extracelluláris elvezetéssel figyelte egy-egy sejt aktivitásváltozását a retinális megvilágítás függvényében.
Diffúz fényben és sötétben hasonlóképp viselkedtek a ganglionsejtek: kissé szabálytalan ütemben, de legfeljebb másodpercenként 20 kisülést produkáltak.
RON MCKENZIE: A PRÓFÉTA SZOLGÁLATA
Már ez is meglepetés volt, mert sötétben igazából csendben is maradhatnának a neu- ronok. A diffúz, erős fény esetén erős válaszokat vártak. Az igazi nagy meglepetés pedig még ezután jött, amikor egészen ahová szolgálni fognak küldeni, gyenge fénysugárral pásztázva a retinát, a sejt hol teljes gyenge látással süppedt KI regió képzettséggel visszanyerje a látást, hol igen szapora válaszba kezdett BE regió. Ez volt az egysejt-neurofiziológia hajnala, amivel megkezdődött a központi idegrendszer funkcionális működésének feltárása.
Ezt a paradigmát vitte tovább azután David Hubel és Thorsten Wiesel az agykéreg tanulmányozása felé. Nemcsak a paradigmatikus felfedezés, de tudósi magatartása is a ritka, nagy tudósok közé emeli Kufflert. Azok közé tartozott, akik szerint a tudós egyetlen célja az ismeretlen feltárása, s elvetette a modern tudomány egyre gyakrabban mutatkozó hatalom- és pénzközéppontú tendenciáit.
A szem kimenete — az agykérgi feldolgozás bemenete — végül is egy olyan gazdag reprezentáció, amely a fotoreceptorokra vetülő, pontszerű képnél már sokkal kifinomultabb.
A laterális gátlás jelentősége természetesen sokkal nagyobb, mint az, ahová szolgálni fognak küldeni pusztán a vizuális illúziók kézenfekvő magyarázataként szolgáljon. A retina ideghálózata, nagyrészt a ganglionsejtek receptívmező-struktúrája révén, elvégzi a retinakép feldolgozásának első jelentős lépését, a lényeges változások kiemelését lásd 3.
Ernst Mach osztrák fizikus és filozófus a Az általa kifejlesztett mintázatok többségén olyan dolgokat tapasztalt, amelyeket nehéz lenne a papírdarabokról visszaverődő fény megoszlásával magyarázni. A Gyenge látással által használt, sötét és világos sávokból álló ábrákon a Hermann-rácshoz hasonló jelenségek figyelhetők meg a sávok találkozási élén Mach-sávok. A Mach-sá- vokra itt ugyan csak röviden utalunk, tudnunk kell, hogy a Sokáig látomásom segítségével — ugyanúgy, mint a Hermann-rácsok tanulmányozásával — sokat tanulhatunk a fényerősség és a világosság közötti különbségről.
Az erősség egy fizikai változó, a világosság pedig egy pszichológiai vagy perceptuális változó, aminek a méréséhez a vizuális rendszerre van szükség. Erősség és világosság ugyan gyakran jár együtt, a Mach-sávok rámutatnak arra, hogy ez a korreláció nem tökéletes. A látóideget a retina ganglionsejtjeinek axonjai alkotják.
A szemen belül ahová szolgálni fognak küldeni ganglionsejtek axonjait nem borítja mielin velőhüvely, amely szigeteli az axont, növeli a vezetőképességet. A látóidegek a látóideg-kereszteződésben futnak össze, ahol az idegrostok átrendeződnek, mégpedig úgy, hogy egyesek mindig az azonos oldalon maradnak, míg mások átkereszteződnek.
Példabeszédek könyve
Az ipszilaterális rostok mindig a halántékhoz közeli retinafélből erednek, mégpedig mindkét szem esetében. Embernél a két szem axonjainak mintegy fele átkereszteződik; a kereszteződő, illetve változatlanul tovahaladó rostok a retinának a foveára merőleges tengelyétől a halánték, illetve az orr felé eltérőek. A látóideg-kereszteződésben a kereszteződő és a nem kereszteződő rostok kapcsolódnak, majd felfelé, az agy felé haladnak tovább.
