Egypontos látás 12, Zöldhályogom lehet? - Az orvos válaszol

Még azok a felfogások is, amelyek a magasabb, gondolati képződményeket is önálló szerveződésnek tartják, kitüntetett helyet adnak az észlelésnek. De így van ez a kultúra és pszichológia viszonyát tekintve is. Az ingerfelvétel magasabb rendszerei, melyeket klasszikusan észlelési folyamatoknak nevezünk, kevésbé rögzítettek genetikailag és neurálisan, mint az elemi feldolgozás. Befolyásolja őket a kultúra és a tanulás. Ennek egy kitüntetett formája az, ahogyan az észlelés kérdései egypontos látás 12 a művészetben, s ahogyan a művészet mintegy kiragadja a teljes észlelési egypontos látás 12 bizonyos aspektusait.

Az itt bemutatott olvasmányok két alapvető kérdést mutatnak be. Az egyik az észlelés biológiai folyamatainak vizsgálata, a másik pedig az észlelési folyamatok kapcsolata a magasabb tapasztalati szerveződésekkel.

Érdemes ezek megértéséhez tekintetbe venni egy modern, de nagy történeti gyökerekkel bíró felfogást. Ez a moduláris értelmezés. Ennek keretében tekinthetjük az elemi érzékleti szerveződés biológiáját és a kulturális hatások kérdését is. Az érzékelés mai biológiai vizsgálatának egyik alapvető kerete — de ez érvényes a filozófiai értelmezésre is — a moduláris felfogás, amely szerint a megismerési folyamat bizonyos feladatokra specializálódott alrendszerekből indul, s a tapasztalat, az egyes alrendszerek közötti kölcsönhatás csak későbbi szakaszokban, a gondolati leképezések kialakulása után lép fel.

Ezt a felfogást mutatja az alábbi ábra. A megismerési folyamatok moduláris felfogása Jerry Fodor nyomán.

Exner egy pontos rögzítésű úszók

A transzduktorok felelnek meg az érzékelés felvevőrendszereinek, az input rendszerek az észlelés folyamatainak. Az okozati folyamatok révén gondolati leképezések állnak elő, melyek a egypontos látás 12 képviselik Fodor koncepciója több részre bontja az emberi megismerést, s ezen belül keresi az észlelés helyét.

A megismerésnek vannak feladatspecifikus, sokféle minőséget képviselő rendszerei, s vannak általános rendszerei is. A megismerésről gondolkozva tulajdonképpen három különböző szintet különíthetünk el, miként az ábra is mutatja. A transzduktorok szintje, ez felelne meg a közvetlen érzéki átalakítóknak.

A klasszikus élettani szóhasználat receptorrendszernek hívja őket. Az első két szint moduláris szerveződésű. Általános problémamegoldó — ez az mennyibe kerül egy új jövőkép központi feldolgozó, amely a bemeneti rendszerek által produkált leírásokat tovább elemzi, összefüggéseket talál hozzájuk, és így tovább. Sok kis processzorból, feldolgozóból, amelyek bizonyos tartalmakra, bemenetekre specializálódottak, bizonyos inputot vesznek fel, s meghatározott outputot hoznak létre ennek alapján, valamint egy nem specifikus egységes központi feldolgozórendszerből.

A moduláris rendszerek elképzelése szerint ezek automatikus feldolgozást végeznek, s bizonyos ingersajátosságokra érzékenyek. A látáson belül például bizonyos alrendszerek érzékenyek a szem látásának helyreállításához színekre, mások a formákra. Kötelező determinisztikus feldolgozást végeznek. Anyanyelvemen a hallott dolgokat akkor is szónak hallom, ha tartalmát nem is egypontos látás 12.

Korlátozott hozzáférésűek, enkapszuláltak. Más feldolgozórendszerek és az általános tudás számára nem hozzáférhetőek, csak a feldogozás kimenete az.

A moduláris feldolgozás, szemben a nagy keresést igénylő, tudáson alapuló feldolgozással, igen gyors. Az észlelés tekintetében a feldolgozás korai szakaszait képviseli.

Lapos komputáció. A moduláris feldolgozórendszer nem végez következtetéseket, végső kimenetében egyedi propozíciókhoz juthat csak el. Az észlelésre nézve a moduláris elméletnek többféle értelmezése lehetséges. Semir Zeki tanulmánya a moduláris, részösszetevős felfogás mellett áll ki a látás elemzésében. Eszerint az észlelés részrendszerei önmagukban s önmagukért kialakult adaptációk, melyek csak másodlagosan kapcsolódnak össze egymással, a gondolkodás szintjén.

Az érzékelésnek távérzékelő, telereceptoros formáiban, a látásban és a hallásban a következtetési kérdés szerepe nyilvánvaló. A felvevő felület nem érintkezik a tárgyakkal.

1. Felállításukkor a központi egység körül amely tartalmazta az elektronikát és az eredményeket a Földre továbbító rádiót sugárirányban helyezték el az egyes műszereket és kábelekkel teremtettek összeköttetést közöttük.
2. A perspektívikus ábrázolás típusai 8.
3. Szimulátorok látássérüléshez
4. Bevezetés a pszichológiába | Digitális Tankönyvtár
5. Exner egy pontos rögzítésű úszók - Fogas Sport-, Horgászcikk Szaküzlet
6. Apollo–12 – Wikipédia

Az érzékelés másik, ősibb, neurobiológiai formája a kontakt receptorok világa, ahol a felvevő felület érintkezésbe kerül a tárggyal, hiszen a tárgy maga az inger. Ilyen a tapintás, a szaglás, az ízlelés világa.

Smith és Margolskee tanulmánya példa arra, hogyan közelíti meg a modern pszichofiziológia ezeket a komplex kérdéseket. Az ízlelés kutatásának teljes komplexitását bemutatja a tanulmány, az alapízektől, azok felvevőrendszereinek anatómiáján át agyi reprezentációjukig. Főemlős- és emberkísérleteiben az egysejtes regisztrálástól a modern festészet kognitív elveinek elemzéséig sokféle eljárást használ.

O annak a felfogásnak egyik legjelentősebb képviselője, mely szerint a látás sok- szintu, modulárisan szerveződő folyamat. A vision ofthe brain. London,Blackwell. Inner vision: An exploration of art and the brain.

Oxford,Oxford University Press. A látórendszer tanulmányozása joggal nevezhető filozófusi vállalkozásnak, hiszen agyunk külvilágot megismerő tevékenységének kutatása igencsak összetett probléma.

8.2. A perspektívikus ábrázolás típusai

Az agyba befutó vizuális ingerek nem képviselnek stabil információs kódot. Bár egypontos látás 12 különféle felületekről visszaverődő fény hullámhossza a megvilágítástól függően egyre változik, agyunk mégis képes arra, hogy egy adott felülethez mindig ugyanolyan színt rendeljen hozzá. Ha beszéd közben valaki gesztikulál, kezéről beszélgetőtársának a retináján szemének ideghártyáján pillanatról pillanatra változó kép keletkezik, agya mégis mindig tudja, hogy ugyanarról a kézről van szó.

Egy tárgy képe a retinán a távolság függvényében is változik, az agy mégis képes megállapítani az illető tárgy tényleges nagyságát. Az agy feladata tehát igen bonyolult: a tárgyakról érkező, állandóan változó információk áradatából ki kell szűrnie a változatlan tulajdonságokat.

A látható világról való ismeretgyűjtés közben nem elég csupán a retinán megjelenő képeket elemeznie, hanem értelmeznie kell a látottakat, és egy teljes képi világot kell teremtenie. Erre a feladatra egy bonyolult és csodálatosan hatékony idegi mechanizmus alakult ki benne, amelyet a kutatók közel egy évszázadon át tanulmányoztak, mielőtt megannyi összetevőjével kapcsolatban akár csak találgatásokba egypontos látás 12 volna bocsátkozni.

A képelemző mechanizmus jellegzetessége a rendkívül bonyolult munkamegosztás. A munkamegosztás anatómiai szempontból a különféle vizuális működésekre specializá- lódott agykérgi területek és területrészek létében testesül meg, kórtani szempontból pedig — ha bizonyos mechanizmusok károsodnak — úgy gyógytea látáshoz, hogy a képi világ bizonyos vonatkozásai nem tudatosulhatnak.

Paradox módon az agyon belüli tagozódás, a specializáció az észlelés szintjén rendes esetben sohasem nyilvánul meg. A látókéreg hatalmas intellektuális kihívással ajándékoz meg minket: meg kell látássérült könyvek megérteni, miként működnek együtt különféle részei, míg végül egységes képet adnak számunkra a környező világról, amelyen már nyoma sincs munkamegosztásnak.

Az agy vizuális feldolgozórendszerével egypontos látás 12 jelenlegi tudásunk az utóbbi két évtizedben öltött alakot. E retinabeli lenyomatok azután a látókéregbe jutnak, amelynek feladata a kódok elemzése.

A látás tulajdonképpen e dekódolási folyamat végeredménye. Ez az agyműködést magyarázó elképzelés egészen az es évek derekáig tartotta magát, és végeredményben szintén filozófiai megközelítést takar. E felfogásban elválik egymástól az érzékelés és a megértés, és mindkét működés különálló területet birtokol az agykéregben.

Dualisztikus elméletről van szó, amelynek eredetét homály fedi, de mindenesetre emlékeztet Immanuel Kant elképzelésére a passzív érzékelési és az aktív megértési képesség különbözőségével kapcsolatban.

Grabovoj Látás helyreállítása

Feltételezésük bizonyítékát a neurológusok abban látták, hogy a retina döntő mértékben az agy egyik körülhatárolt területével, az elsődleges látókéreggel áll összeköttetésben, amelyet V1 mezőnek is neveznek. Erre az összeköttetésre igen nagy topográfiai pontosság jellemző: a V1 mező a retina teljes és pontos térképét tartalmazza. A retinát egypontos látás 12 a V1 mezőt egy hat sejtrétegből álló kéreg alatti szubkortikális struktúra, a külső térdestest corpus geniculatum laterale köti össze.

Henschen neurológus kortársai megfigyelték, hogy a retinát és a V1 mezőt összekötő idegpálya sérülésekor a betegek látómezejük egy részében semmit sem észlelnek, látótérkiesésük nagysága és helyzete pedig pontosan megfelel egypontos látás 12 V1 mezőn keletkezett sérülés nagyságának és helyzetének. Flechsig egy igencsak megkérdőjelezhető bizonyítékban talált igazolást elméletére. A szem ideghártyáját és az agy hátsó részén elhelyezkedő látókérget összekötő idegpályák többsége a külső térdestesten halad keresztül.

Eme kéreg alatti terület keresztmetszeti képén hat sejtréteg tűnik elő, amelyek közül kettő a magnocelluláris Mnégy pedig a parvocelluláris P idegpályához tartozik Meglepő módon éppen a vizuális asszociációs kéreg kutatása cáfolta meg végleg a látókéreg szerveződésének dualisztikus koncepcióját.

Századunk hetvenes éveiben John M. Allman és John H. Kaas Wisconsini Egyetem éjimajmokon Aotes bizonyította, jómagam pedig makákómajmokon mutattam ki, hogy a vizuális asszociációs kéreg — amelyet ma inkább prestriatális kéregnek szokás nevezni — számos kérgi területből áll, s ezeket egy másik mező, a V2 választja el V1-től. Az agy képi világot létrehozó működésével kapcsolatos felfogásban azután következett be a lényeges fordulat, hogy sikerült kimutatnom: a kérdéses területek mindegyike más egypontos látás 12 más feladatra specializálódott.

Elettani vizsgálataimban a makákómajmok különféle vizuális ingereket színeket, különböző irányban futó vonalakat, különféle irányban mozgó pontokat érzékeltek, én pedig elektródákkal regisztráltam prestriatális kérgük sejtjeinek aktivitását. Az eredmények azt mutatták, hogy a V5-nek nevezett prestriatális terület valamennyi sejtje a mozgásra reagál, többségük a mozgás irányára is szelektív, és egyik sem érzékeny a mozgó inger színére.

Mindebből arra következtettem, hogy a V5 mező a mozgás vizuális érzékelésére specializálódott. A neuroanatómiai terminológia nem mindig egységes: egyes kutatók a V5-öt MT-nek nevezik. Egy másik terület, a V4 sejtjeinek túlnyomó többsége bizonyos fokig a fény meghatározott hullámhossztartományaira szelektív, és sok sejt a vonal irányára és a forma elemeire is reagál.

Két további, az előbbiekkel egypontos látás 12 terület, a V3 és a V3A sejtjeinek döntő többsége szintén szelektíven reagál a formára, de a V5 mező sejtjeihez hasonlóan alig érzékeny az illető inger színére. Az agyuk keresztmetszeti képén jobbraa megjelölt szinten balra az elsődleges látókéreg V1 egy részét, valamint néhány egyéb, a prestriatális kéregnek szintén a látással kapcsolatos területét figyelhetjük meg E vizsgálatok eredményeinek fényében elvetettem korábbi elképzelésemet, mely szerint a vizuális kéreg a színeket, a formákat, a mozgást és a látható világ egyéb jellegzetességeit egymástól függetlenül dolgozná fel.

Mivel szembetegség emberek myopia specializálódott kérgi területekre érkező információ döntő többsége a V1-es mező felől érkezik, a V1-ben is szükség van működési specializációra, csakúgy, mint a V2 mezőben, amely a V1 felől kap bemenetet, és ugyanazokkal a specializálódott területekkel áll összeköttetésben, mint a V1.

Az új szövetfestési eljárások és élettani vizsgálatok ötvözésével sikerült hathatós bizonyítékokat találni minderre, és a Egypontos látás 12 a prestriatális kéreg teljes területéig megfigyelhettük ezt a specializációt. A pozitronemissziós tomográfia PET egypontos látás 12 különféle feladatok végzése közben is mérhetjük a kísérleti személy megfelelő agyi területein a véráramlás növekedését. Munkatársaimmal a egypontos látás 12 Hammersmith Kórházban az emberi agy közvetlen vizsgálatára is fölhasználtuk a majmokkal kapcsolatos kísérleti eredményeket.

Amikor normálisan látó kísérleti személyeknek Mondrian egy színes és absztrakt, fölismerhető tárgyakat nem tartalmazó képét mutattuk, a gyrus fusiformisnak nevezett agyi területen észleltük a véráramlás legerősebb növekedését. Egypontos látás 12 más volt a helyzet, amikor vizsgálati személyeink mozgó fekete-fehér négyzetek mintázatát szemlélték: ekkor egy oldalsóbb helyzetű — a V4-től meglehetősen elkülönült — területen észleltük a véráramlás legerőteljesebb fokozódását.

A mozgási és a színinformációk feldolgozása tehát nem ugyanott zajlik, és ez közvetlenül bizonyítja, hogy a működési specializáció az emberi látókéregnek is egyik legfőbb jellegzetessége.

Bevezetés a pszichológiába

A PET-vizsgálatok a látókéreg egy további érdekes tulajdonságára is rámutattak: mindkét típusú inger esetében a V1-ben és valószínűleg a szomszédos V2 területén is jelentősen fokozódik a véráramlás. Ezek az agykéregrészek — a majmok megfelelő agyi területeihez hasonlóan — minden bizonnyal jeleket küldenek a prestriatális kéreg különféle területeire Mindezeken az agykérgi területeken a munkamegosztás kulcsa a szerkezeti és működési szervezettségben rejlik.

A V1 régió rétegeiben szokatlanul sok sejt mutatható ki, sőt Margaret Wong-Riley Wisconsini Orvosegyetem, Milwaukee új festési módszerével még nagyobb számú sejt tehető láthatóvá benne. A mitokondriumnak nevezett sejtszer- vecskék tartalmaznak egy enzimet, az úgynevezett citokróm-oxidázt, amelynek az a dolga, hogy az energiát hozzáférhetővé tegye a sejt számára.

A citokróm-oxidáz festésén alapuló módszerekkel az agyban azonosíthatók azok a régiók, amelyek sejtjeiben különösen élénk az anyagcsere 8. A V1 terület anyagcseretérképén e festési módszer sejtoszlopokat tesz láthatóvá, amelyek a kéreg felületéről a kéreg alatti fehérállománynak nevezett idegszövetig nyúlnak le.

Az élénk színű Mondrian-kép egypontos látás 12 agyunk V4 területén észlelhető nagyfokú aktivitás, amint azt a vérátáramlási vizsgálatok tanúsítják. A fekete-fehér, mozgó képek a V5-ös mező működését serkentik. A V1 és V2 aktivitását mindkét típusú képi inger fokozza; e két terület működése kevésbé specifikus, és egyéb agykérgi területek felé is továbbítanak jelzéseket A kéreg felületével párhuzamos metszeteken ezek a sejtoszlopok erősen festődő foltoknak tűnnek, közöttük pedig halványabban festődő területek húzódnak.

Margaret Livingstone és David N. Hubel Harvard Orvosegyetem megfigyelte, hogy a fény hullámhosszára szelektív sejtek a V1 régió erősen festődő foltjaiban koncentrálódnak, míg a formaszelektív sejtek száma a foltok közötti területeken a legnagyobb. A sejtoszlopok különösen szembeszökőek a V1 régió második és harmadik rétegében, amelyek a külső térdestest parvocelluláris rétegeiből kapják bemenetüket. A külső térdestest parvocelluláris rétegének sejtjei erőteljesen és hosszan reagálnak a vizuális ingerekre, és sokan közülük a színekre szelektívek.

A V1 régió 4B rétegében az előbbiektől különálló struktúrák is megfigyelhetők, és ezek a külső térdestest fényingerre rövid ideig reagáló, színekre többnyire nem szelektív sejtjeiből, a magnocelluláris rétegekből kapják a egypontos látás 12 információkat.

A 4B réteg a V5 és a V3 területre küld bemeneteket. A 4B réteg V5-tel kapcsolatban álló sejtjei olyan kicsiny foltokban tömörülnek, amelyeket a képfeldolgozó agyi területek egyéb részeivel összeköttetésben álló sejtek választanak el egymástól.

A V1 mező 4B rétegének egyes részei tehát a mozgás észlelésére specializálódtak, s közöttük egyéb sajátosságok észlelésére specializálódott területek húzódnak.

A V1-hez hasonlóan a V2 mező is sajátos anyagcsereképet mutat. Szerkezete egypontos látás 12 a V1-ével szemben nem oszlopos, hanem széles és keskeny sávok váltakoznak benne, azok között pedig halványabban festődő területek helyezkednek el. Amint azt Edgar A. DeYoe és David C. Van Essen Kaliforniai MűegyetemStewart Shipp University College, Londonvalamint jómagam kimutattuk, a mit jelent a volumetrikus látás? hullámhosszára szelektív sejtek a keskeny sávokban, a mozgás irányára szelektív sejtek pedig a széles sávokban tömörülnek.

Formára érzékeny sejtek mind a széles sávokban, mind a sávok közötti területeken megtalálhatók 8. A V1 és a Látás és pszichoterápia tehát csak a vizuális információk egy részét elemzi. Mindeme megfigyelések alapján azt mondhatjuk, hogy agyunkban a látható világ különféle sajátosságait észlelő négy, párhuzamosan tevékenykedő rendszer működik: az egyik a mozgás, a elektromos stimulációs készülékek a szemészetben a színek, a harmadik és a egypontos látás 12 pedig a formák észlelésére specializálódott.

Működésében leginkább a mozgást és a színt észlelő rendszer különbözik egymástól.

A mozgás észlelésében főszerepet játszó prestriatális terület a V5, amelyhez a retinából kiinduló információk a külső térdestest magnocelluláris rétegein keresztül a panorámás látás az V1 régió 4B rétegéből részben közvetlenül, részben a V2 széles sávjainak közvetítésével jutnak el.

A színészlelésben a V4-é a főszerep, amely a bemenő információkat a külső térdestestből, majd a V1-es terület sejtoszlopaiból közvetlenül vagy a V2 keskeny sávjain át kapja meg. A formákat észlelő két agyi rendszer közül az egyik, amelyik lényegében a V4-es területhez kapcsolódik, szorosan összefügg a színészlelő rendszerrel.

Bemenetét a külső térdestest parvocelluláris rétegeiből kapja, a V1 mező oszlopok közötti, valamint a Egypontos látás 12 mező sávok közötti területeinek közvetítésével. A második rendszer a V3 régióban helyezkedik el, és elsősorban a dinamikusan változó formákat, azaz a mozgásban lévő tárgyak alakját dolgozza fel.

Az információt a külső térdestest magnocelluláris rétegeiből kapja, mégpedig a V1 mező 4B rétegén keresztül, ahonnan a egypontos látás 12 közvetlenül vagy a V2 széles sávjain át továbbjut a V3 mezőbe. A színészlelés úgy megy végbe, hogy a V1 mező foltszerű területeinek hullámhossz-szelektív sejtjei jeleket küldenek a V2 mező keskeny sávjai felé, amelyek a specializálódott V4 mezővel állnak kapcsolatban.

A látott formák, a színekkel egyetemben, a V1 mező foltok közötti területét és a V2 mező sávok közötti területét, valamint a V4 területét összekötő kapcsolatokon alapszanak.

A V1 mező 4B rétegének sejtjei részben közvetlenül, részben a Hogyan lehet eltávolítani a szem fáradtságát videót széles sávjai közvetítésével küldenek jeleket a V3 és a V5 régióba. A parvocelluláris és magnocelluláris rétegekből érkező jelzések ily módon létrejött keverékét a prestriatális területek különböző módon használják fel feladatuk végrehajtásában.

E jelentős működésbeli elkülönültség a látókérget sújtó kóros folyamatok némelyikében is megnyilvánul. Bizonyos agykérgi területek károsodása egypontos látás 12 jellegzetes látászavarokhoz vezet, amelyek nem okoznak teljes vakságot, de a betegek életét jócskán megkeserítik. A V4 terület sérülése akromatopsziát teljes színvakságot okoz; ilyenkor a beteg mindent szürkének lát. Ez a betegség abban különbözik az egyszerű színvakságtól, hogy a beteg nem csupán nem látja, illetve nem ismeri fel a való világ színeit, de a kór felléptét megelőző időszakban látott színeket sem tudja emlékei alapján felidézni.

Amennyiben a beteg egypontos látás 12 és V1-es régiója nem károsodik, a formák, a térmélység és mozgás érzékelése nem szenved csorbát.

A Egypontos látás 12 terület károsodása akinetopsziát okoz: a beteg nem látja és nem is érti a mozgásokat. A mozdulatlan tárgyakat sokszor tökéletesen látja, de ha elmozdulnak, a tárgyak láthatatlanná válnak számára.

A látás egyéb összetevői egypontos látás 12 sértetlenek maradnak, és ez kizárólag az emberi látókéreg részeinek munkamegosztása folytán alakulhat így. Mivel a forma- és színlátás működési és anatómiai elkülönüléssel is jár az agykéregben, érthető módon nem tudunk olyan esetről, hogy valaki csakis formalátását vesztette volna el, de azt teljesen.

Zöldhályogom lehet? - Az orvos válaszol

Ez részben azzal magyarázható, hogy ilyen károsodás egyedül a V3-as és a V4-es terület teljes kiesésével, azaz a formalátás mindkét rendszerének kiiktatásával jöhetne létre.

A V3-as terület gyűrű egypontos látás 12 helyezkedik el a V1 és V2 körül, tehát egy olyan károsodás, amely a V3-as és V4-es mezőt teljesen kiiktatná, egészen biztosan érintené a V1-es mezőt is, és ezzel teljes vakságot okozna.

Egyes betegeknél, akiknek a prestriatális kérge károsodott, a formaészlelés különféle mértékű zavara is felléphet, gyakran akromatopsziával egyetemben. Ezek a betegek sokkal nehezebben azonosítják a mozdulatlan tárgyakat és formákat, ezért szívesebben nézik a televíziót, mint a való világot.