Ami visszahozza a látást.

Mérföldkőhöz ami visszahozza a látást az európai gyógyászat Ön ami visszahozza a látást a csapata a vakság gyógyítására használható génterápiás oltást fejlesztett ki.

Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik

Tudna pár szót mondani arról, hogy működik a módszer pontosan? Nagyon leegyszerűsítve úgy, hogy a szembe körülbelül százmilliárd, számítógép segítségével létrehozott vírusrészecskét fecskendezünk, ez körülbelül annyi, amennyi idegsejt az agyban található.

Ezekkel a vírusokkal genetikus anyagot juttatunk be a szembe. A genetikus anyag egyrészt kifejez egy fényérzékeny fehérjét, ami fényérzékennyé teszi a sejtet.

Másrészt bekerül a fehérjével együtt egy címke is, ami minden sejtbe bejut ugyan, de csak ott fejti ki a hatását, ahol az szükséges. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy hol hat ez a fehérje.

A vakság során ugyanis a retinában található fényérzékeny sejtek elhalnak, a fehérje más sejteket tesz fényérzékennyé. Közvetlenül a szembe kell fecskendezni az oltást?

Igen, de ez a szem gyógyításánál egyáltalán nem újdonság, a makuladegenerációs kezeléseknél havonta kell injekciózni a szembe.

Zöldhályog tünetei, kezelése és okai (glaucoma)

A Nobel-díjra is esélyes neurobiológus szerint gyakorlatilag bármilyen vakságot lehet gyógyítani, csak megfelelő mennyiségű pénz ami visszahozza a látást hozzá. Milyenfajta vakságokat lehet ezzel a módszerrel gyógyítani?

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról — interjú Roska Botonddal Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, ami visszahozza a látást kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet. Gilicze Bálint Hogyan fogadta a hírt? Nagyon váratlanul ért, eszembe sem jutott, hogy Magyarországról fogok kitüntetést kapni, hiszen 25 éve máshol élek, máshol dolgozom.

Nagyon sokan összekeverik a vakságot a rosszul látással, mi a rosszul látó embereken nem tudunk segíteni, kifejezetten teljesen vak emberekre fejlesztettük ki a génterápiás oltásunkat. Azt mondhatom, hogy a vakságok felét tudjuk kezelni ezzel a módszerrel, azokat, amiknél még megvan a retinát és az agyat összekötő látóideg.

Ez nagyon fontos feltétel. A befecskendezett anyagok csak egy bizonyos típusú sejten tudják kifejteni a hatásukat, de ismerünk több olyan ami visszahozza a látást, amikkel tudjuk a vakságot kezelni.

Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést

Az elsőnél most folynak a humán kísérletek, a másodikhoz becslésem szerint még év kell, és a harmadikhoz is ezen felül év. A mi intézetünkben, Bázelben, és máshol a világon is sokféle génterápiás és más módszert fejlesztenek, ezek könyv a látás színvakság tesztelésére mindenféle vakság kezelését lefedik. Említette, hogy az első génterápiás oltással már a klinikai kísérleteknél tartanak.

Ezek szerint nem kizárt, hogy a glória már az itteni világra is rávetüljön, amely persze nem olyan ragyogó, mint a túlvilág. Az itteni homályt és az ottani fényt állítja szembe Novalis, s mint Platón, ő is lát esélyt arra, hogy a kettő érintkezzen. De nemcsak a költők vagy a szerelmesek magasabb rendű őrjöngésekor, mint Platón vélte, hanem az álombeli látáskor is. Ám ha az álomnak a látás a tárgya, akkor ez azt jelenti, hogy létezik olyan látás, amely nemcsak kifelé irányul, a dolgokra, a látványokra, vagyis mindarra, ami látható.

Van már bármi eredmény? A klinikai kísérleteknél az első év mindig arról szól, hogy biztonságos-e az adott módszer.

hallás,látás - szemre,kézre

A génterápiás oltásunkról azt már tudjuk, hogy biztonságos. További ami visszahozza a látást lesz még azt megfigyelni, hogy milyen mértékben lehet fényjeleket létrehozni a sejtekben. Nagyjából félévente értesítenek minket egyébként, hogyan halad a kutatás, mert mi csak a hagyományos kutatási fázist csináljuk, az emberekkel történő kísérleteket már cégek és az általuk megbízott kórházak végzik.

Szemtréning látásjavító rácsszemüveg Hatásmechanizmus: A rácsos szemüveget már az ősi India ayurvedikus rendszerében is használták, de ismert volt az amerikai indiánok számára is. Németországban majd száz éve használják. Az ezek alapján készült rácsszemüvegben javítólencse helyett egy műanyagra felvitt, lesötétített pontrács van.

Mi az intézetünkben humán anyagokkal ugyan dolgozunk, pácienseket viszont nem fogadunk. Az intézetünk a Bázeli szemklinikával működik együtt, amely természetesen fogad pácienseket. A kutatási fázis után a terápiát általában kisebb cégek fejlesztik, mint a mi esetünkben is, amiket aztán, ha az emberi kísérletek sikeresek, megvesznek nagyobb cégek.

A szem keresztmetszete. A Roska-féle génterápiával akkor lehet gyógyítani, ha a látóideg még megmaradt.

Navigációs menü

Miért indult el ezen a kutatási vonalon? Már akkor elkezdtem azon gondolkodni, vajon ezt el lehet-e juttatni emberekhez is vakság gyógyítására. Ez a technológia aztán végül nem működött, itt 3 génre fejlesztettek ki terápiát, nem bizonyult hatásosnak.

Amikor elindítottam a laboromat, egereken kísérleteztünk, megpróbáltuk náluk visszahozni a retina fényérzékenységét.

1. A szem és a látóideg sérülése esetén az információ nem juthat el a magasabb agyi központokig, amelyek ennek ellenére működőképesek maradnak.
2. Vaklátás – Wikipédia
3. Milyen a rák látomása

Sikerrel jártunk, kimutattunk fényérzékenységet a retinában és az agyban, és viselkedési választ is el tudtunk érni.

Tavaly decemberben kapta meg a génterápiás oltást az első ember Londonban, azóta pedig összesen öt ember szemébe injekcióztak, négy esetben Londonban, egyszer pedig Párizsban. Hamarosan az Egyesült Államokban is lesznek páciensek, itt Pittsburghben indul majd el a klinikai fázisa a kutatásnak.

Ha egy terápia működik, a teljes kifejlesztésére általában év elég, mi a tizennegyedik évünknél járunk jelenleg.

Tartalomjegyzék

Az elején rengeteg technikai problémával néz szembe mindenki, aztán pedig cégekre van szükség, akik finanszírozzák a kutatásokat és kórházakkal együtt dolgozva eljutnak a terápia engedélyeztetésére. Említette, hogy önök nem folynak bele a klinikai kísérletekbe és a génterápiás oltás konkrét alkalmazásába sem. Ennek ellenére meg lehet saccolni, hogy mikor lesz ebből tényleg mindenki számára elérhető eljárás?

Ezt nem lehet megmondani, mert olyan ismeretlen faktorok is szerepet játszanak, amiket nem mi tudunk befolyásolni.

Mi gyógyítja a látást. További cikkek

Egy szemben ható génterápia egyébként már van engedélyezve a piacon, ez kevesebb embernél használható, de már elérhető, így az út, mondhatjuk, ki van kövezve. Szinte biztos, hogy a szem, a fül és a gerinc génterápiájában lesz a következő tíz évben a legnagyobb fejlődés. A génterápia az orvostudomány harmadik nagy forradalma, az első a kismolekulák felfedezése volt, ilyen például az aszpirin, a második az antitesteké, a harmadik pedig a génterápia, amit egyre több betegségben használhatunk.

Fotó: iStock Mi volt a legnagyobb kihívás a módszer kutatása közben? Mindenképpen az, hogy az elején senki nem hitt benne. Ez részben azért volt így, mert régebben létezett egy teljesen más génterápiás módszer, nem az, amit most használunk, arról viszont kiderült, hogy nem biztonságos.

Látni és láttatni

Rengeteg cég tett bele nagyon sok pénzt, és mégsem működött. Az általunk is használt új vírusoktól indult be újra az egész. Az elején mindenki azt mondta, hogy senkit nem fog érdekelni a dolog, cégektől nem fogunk tudni támogatást szerezni, az egész egy óriási fantazmagória. Ma sok cég van, ami csak ezzel foglalkozik, most már könnyebb kutatásra pénzt szerezni, ha keresünk, általában találunk befektetőket.

De tíz évvel ezelőtt nem így volt, ki kellett tartani.

A pajzsmirigy problémák és a ki nem mondott szavak

De ez az egész orvostudománnyal így van: ha új irányban indulunk el, mindig szembeszélben megyünk. Nagy Nikoletta korábbi cikkei.