A látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából. Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár


a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából a látáshoz szükséges termékek

AZ ÉRTELMI FEJLŐDÉS A pszichológia alapkérdései az értelmi fejlődés kapcsán Mind az európai, mind a laikus gondolkodásban hosszú hagyománya s ma is élő nyomai vannak annak a felfogásnak, mely szerint az újszülött tudás nélkül jön a világra, noha mintegy készen vannak a fejében a tudást elsajátító pszichés mechanizmusok, az értelmi fejlődés pedig egyfajta mennyiségi növekedés, és a felnőtt megismerő- intellektuális folyamatai lényegüket tekintve azonosak a gyermekéivel.

A különbség pusztán mennyiségi: a felnőttnek több a tudása. Mindez kiegészült általában azzal a feltételezéssel, hogy az emberi elme, az emberi megismerőműködések egységesek — a világ bármely aspektusáról is legyen szó, ugyanazok a folyamatok zajlanak a gyermek és a felnőtt fejében. Mindezek a tételek ma a kognitív fejlődéslélektan legalapvetőbb vitakérdéseihez a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából bennünket, s noha nincs végleges és részleteiben kidolgozott válasz ezekre a kérdésekre, ma — mint azt az alábbiakban röviden bemutatjuk — lényegesen összetettebbnek és egyben árnyaltabban látjuk a gyermeki megismerés természetét és fejlődését, mint korábban.

Mielőtt a gyakorlatban is fontos részletek felé fordulnánk, tekintsük át röviden azokat az alapvető kérdéseket, amelyeket fent már megelőlegeztünk, s amelyek a mai kognitív fejlődés-lélektani vizsgálódások legátfogóbb dilemmáit ragadják meg. A hosszú múltra visszatekintő vita nemcsak a kutatók számára fontos. Hiszen ha a gazdag szerkezetet, a sokféle részképességet feltételező felfogás a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából helyes, akkor azt várhatjuk, hogy mind az egyéni különbségek, mind pedig az esetleges sérülések pl.

Az egyneműséget hangsúlyozó felfogások alapján ezzel szemben azt várhatjuk, hogy az egyéni különbségek is átfogóak, mintegy egyneműek lesznek: aki lassabban fejlődik, minden területen lassabban fejlődik, aki intellektuális sérülést mutat, az minden területen mutatja a sérülést.

Az zseblámpa kezelés álláspont sokkal inkább heterogénnek tekinti az emberi megismerést és fejlődését, mint az előbbi.

  1. Лучше зайди через неделю, а мы с Элли и Эпониной все обговорим, обдумаем и тогда дадим тебе ответ.
  2. A látáshoz szükséges termékek

A fejlődés mechanizmusaira vonatkozó kérdéseken belül kitüntetetten jelentkezik a kiindulási állapot problémája: az, hogy mennyi tudást és milyen szervezettséget mutat az emberi elme, amikor a kognitív fejlődés elindul. Az, hogy mennyire tekinthetjük gazdagnak a megismerés fejlődésének kiindulópontjául szolgáló genetikai örökséget, természetesen szorosan összefügg azzal, hogy milyennek fogjuk fel magát a fejlődési folyamatot.

Tudjuk, a felnőtt a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából — sőt már egy hétéves gyermek is — igen gazdag és összetett tudással rendelkezik. Ha, ezzel szemben, azt feltételezzük, hogy génjeink a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából meglehetősen a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából tudást hordoznak és írnak át agyunkba-elménk- be az érési folyamatok révén, akkor kevésbé kell hatékonynak tekintenünk a tudáselsajátítás folyamatát — ám ekkor a tudás genetikai kódoltsá- ga válik komoly és nehezen megválaszolható kérdéssé.

Ez a dilemma valójában megint legfeljebb csak látszólag az alapkutatások területe, hiszen a megismerés genetikai alapjainak kérdése egyenesen elvezet bennünket az öröklött és a környezeti tényezők értelmi fejlődésben játszott szerepének kérdésköréhez, amelynek nyilvánvalóan komoly társadalmi és pedagógiai vonatkozásai vannak.

Napjaink kognitív kutatásában két alapvető választípus létezik a kiindulási állapot és a fejlődés alapmechanizmusainak egymással összefonódó kérdéseire.

  • Frissítve:
  • A látáshoz való jog 2020
  • A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?
  • Maradvány látás lehet
  • 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Az egyik szerint az érett emberi elme alapvető szerkezeti elemei genetikailag rögzítettek, az elsajátítás folyamata pedig sokkal inkább érés, mint tanulás — ez a közvetlenül Chomsky nyelvelmélete pl.

Chomsky, által inspirált kortárs innatizmus alaptétele.

a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából szemészet Azerbajdzsánban

Legfontosabb érvei az alapvető kognitív képességek — mint a nyelvhasználat — gyors, univerzális lefutást mutató és relatíve ingerszegény környezetben lezajló elsajátításából származnak, illetve a már a korai fejlődésben esetenként megnyilvánuló disszociációkból, amikor valamelyik kognitív képesség szelektív fejlődési zavart mutat.

A másik felfogás szerint — melyet itt konstruktivizmusnak fogunk címkézni — az emberi kognitív rendszer kiindulási állapota kevéssé strukturált és kevéssé specifikus; a későbbi részrendszereket egyáltalán nem determinálják önmagukban a genetikai tényezők.

Ezt a felfogást részben az motiválja, hogy nem akar túl sokat feltételezni a genetikai örökségről és a kiindulási állapotról, s az elsajátítást olyan konstruktív folyamatnak látja, amelyben a környezeti ingerlés alapvető, struktúraépítő szerepet játszik.

Legfontosabb érveik idegrendszeri jellegűek: az idegrendszer rugalmasságából és a környezeti ingerlésnek az agykérget strukturáló hatásából indulnak ki pl. Elman a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából al. Noha mindkét megközelítés jelen van tiszta formájában is, több olyan modell is született a kognitív fejlődés alapvető tényeinek magyarázatára, amelyek a maguk módján ötvözni kívánják a két fenti attitűdöt pl.

Karmiloff-Smith, ; Gopnik és Meltzoff, E modellek jelzik, hogy itt sem minden-vagy-semmi jellegű, éles szembeállításról van szó. Számos fontos lélektani iskola pl.

Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár

Piaget szakaszelméletét alább részletesebben tárgyaljuk, itt csak a szakaszfelfogás legfontosabb mozzanatait emeljük ki. Eszerint a szakaszokon belül folytonos jellegű a megismerés fejlődése, míg a szakaszok közti átmenet minőségi ugrást, a megismerőfolyamatok viszonylag gyors átrendeződését hozza — és ez a megismerés minden területén egyszerre zajlik le.

Forrás: Solymos alapján saját ábra 2. Fejlődéselméletek Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete Freud sokat vitatott fejlődéselmélete elsőként hívta fel a figyelmet a koragyerekkori történések jelentőségére a személyiség későbbi alakulásában, egészséges vagy kóros működésében.

A szakaszokat és a szakaszátmeneteket ezek a felfogások legalábbis részben genetikailag meghatározottnak tartják, és ennek megfelelően a kulturális-szocializációs környezettől nagymértékben — noha nem teljesen — függetlennek is. Miután feltételezik, hogy a szakaszos fejlődést legalábbis nagymértékben a genetikailag vezérelt érési folyamatok irányítják, a szakaszok sorrendjét merevnek tekintik, úgy vélik, a szakaszok nem cserélődhetnek fel, és szakaszok nem maradhatnak ki a fejlődés során.

Az értelmi fejlődésnek ez a szakaszos jellegű felfogása az as, es évektől számos kutató számára már nem bizonyult kellően árnyaltnak.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Ezek a kutatók nem azt vonták kétségbe, hogy az értelmi fejlődés időről időre minőségi változásokat hozna a gyermek megismerőfolyamataiban és viselkedéses képességeiben.

A mai álláspontra a részleges konszenzus a jellemző.

a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából gyakorlat a látás helyreállításához m

A néha több évszázados múltra visz- szatekintő fenti polémiák ma már nem tekinthetőek teljesen nyitottnak. Ritkán hangsúlyozzák ezt a kutatók expliciten, ám a megismerés és fejlődésének mai kutatói mégis közel vannak ahhoz, hogy legalábbis bizonyos kérdésekben és nagy vonalakban egyetértsenek az alapvető válaszokban.

E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak.

At- ran, — utal ugyanis arra, hogy a tipikus felnőtt, érett emberi kognitív rendszer gazdagon strukturált, azaz számos alrendszerből épül fel, s ezeknek egy része igen erősen specializált egy- egy szűkebb tartalmi területről származó tudásreprezentációk feldolgozására.

Miközben tehát nagyjából egyetértés van abban, hogy a felnőtt ember képességei sokfélék, s egy részük igencsak specifikus, addig éles viták zajlanak arról, mennyiben vannak ott e gazdag és sokféle tudás gyökerei az újszülött elméjében, agyában pl. Győri, Az alábbiakban először röviden kitérünk az értelmi fejlődés idegrendszeri alapjaira, majd részletesebben ismertetjük Piaget fejlődéselméletét és az azt ért kritikákat, felvázolva egy olyan képet az értelmi fejlődés alapjairól, amely egyszerre tükrözi mai ismereteink lényegi pontjait és ad praktikusan is használható ismereteket.

Az értelmi fejlődés idegrendszeri alapjai Miért fontosak az idegrendszeri alapok?

a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából látásvizsgálati táblázat, ami azt jelenti

Ebből automatikusan következik az is, hogy az értelmi fejlődés is előfeltételezi az idegrendszer és elsősorban az agy megfelelő fejlődését és érését.

Ezek az alapvető tények igen fontos jelenségekben nyilvánulhatnak meg a hétköznapi pedagógiai munkában is. Két szempontot emelünk most csak ki.

Egyrészt, mint hangsúlyoztuk, a zavartalan intellektuális fejlődés zavartalan idegrendszeri fejlődést előfeltételez; ez maga után vonja azt is, hogy az idegrendszer fejlődését befolyásoló, megzavaró bármilyen behatás a fogantatástól az egész életen keresztül komoly következményekkel járhat az értelmi fejlődésre, illetve funkciókra.

Másrészt, de ezzel a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából, nagyon fontos felismerni a kognitív funkciók, illetve kognitív fejlődés olyan zavarait, amelyek mögött kifejezetten az idegrendszer valamilyen atipikus fejlődése állhat. Ezek mindig igen speciális beavatkozást igényelnek, amelyek elérése érdekében a megfelelő szakemberekhez kell irányítanunk az látás szivárvány körök gyermeket, mert az ilyen jellegű problémák jellegzetesen nem magatartásbéli vagy szocializációs-nevelési eredetűek, még ha a laikus számára esetenként annak is tűnhetnek.

Ez azt is jelenti, hogy kialakuló idegrendszerünk már a terhesség igen korai szakaszában ki van téve a környezeti hatásoknak, a magzatot fejlődésének igen korai a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából érő káros hatások meglehetősen gyakran vitaminok és gyógyszerek a látás javítására idegrendszeri fejlődési rendellenességekhez vezethetnek. Igen fontos a terhes anya megfelelő táplálkozása — például a folsav megfelelő mennyiségű bevitele komoly idegrendszeri fejlődési zavarok kockázatát csökkenti - illetve az, hogy az anyát ne érjék toxikus hatások — a rendszeres alkoholfogyasztás például igen súlyos idegrendszeri fejlődési zavart okozhat a magzatnál.

Az utóbbi évekig úgy gondolták a kutatók, hogy születés után már nem keletkeznek újabb idegsejtek az emberi idegrendszerben. Ma is tényként kezelhető, hogy idegsejtjeink döntő többsége születésünkkor már létrejött. Újabb kutatások azonban kimutatták, hogy idegsejtek még a felnőtt ember agyában is létrejöhetnek, noha arányaikat tekintve nem nagyon nagy számban, ám keletkezésüket nagyban serkenti az, ha az adott agyterületet intenzíven használja az illető személy.

Általában is elmondható, hogy az idegrendszer alapvetően genetikailag vezérelt érési folyamatának elengedhetetlen összetevőjét képezi a megfelelő, mintegy biológiailag elvárt mennyiségű és minőségű környezeti ingerlés. Noha az agy térfogata négyszeresére nő születéstől a felnőttkorig, a születés utáni agyi fejlődés legfőbb folyamata tehát nem az újabb idegsejtek létrejötte, hanem részben 1.

Utóbbi folyamat, a mielinizáció általában hatékonyabbá teszi az ingerületvezetést az idegrendszerben, s ezzel az agyi információfeldolgozást is. Az előbbi két folyamatot — a kapcsolatok kialakulását, illetve a sejthalált — megint csak jelentősen befolyásolja a környezeti ingerlés. Az új kapcsolatok létrejötte az első két életévben a legintenzívebb, a korán érő, a látási feldolgozást végző vizuális kérgi területeken a 4. A mielinizáció folyamata ez utóbbi agyterületen csak serdülőkorban zárul le teljesen, noha az észlelést és a mozgásvezérlést végző kérgi területeken már az első hónapokban lényegében lezajlik.

A kutatók úgy vélik, hogy a látszólag feleslegesen létrejött sejtek, illetve kapcsolatok az idegrendszer plaszticitá- sát, rugalmasságát, az esetleges sérülésnek való ellenállás képességét biztosítják, a felesleges sejtek és kapcsolatok pusztulása viszont az információfeldolgozás hatékonyságát növeli.

a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából szemészeti berendezések rodenstock Németország

Ez az életkor előrehaladtával csökken, noha még a felnőtt idegrendszer esetében is kimutatható. Az idegrendszeri plaszticitás legvilágosabb példái korai agysérülések esetében figyelhetőek meg.

Ilyen sérülést többnyire agyvérzés, baleset vagy csillapíthatatlan vérzés, epilepszia, agyi daganat miatt szükségessé vált műtét következtében szenved el a fejlődő emberi idegrendszer.

A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?

Számos olyan jól dokumentált eset található az irodalomban, amikor például kisgyermekkorban kell eltávolítani az agykérget az ún. Ilyenkor természetesen a gyermek elveszti az addig elsajátított nyelvi képességeit is.

  • Рано или поздно мы дойдем до того места, где эти баржи принимают свой груз.
  • Alternatív gyógyászat a fejlesztésről
  • A pszichológiai fejlődés és sajátosságai
  • Milyen vitaminokat igyon látássérültekkel

Számos ilyen esetben azonban az agyi kapcsolatok rugalmas átrendeződésének köszönhetően a gyermek újra elsajátítja a nyelvet oly módon, hogy a megmaradt ép félteke veszi át a nyelvi funkciókat. Ezekben az esetekben akár tökéletesen épek is lehetnek majd a gyermek nyelvi képességei, noha ha csökken a látása kísérleti technikákkal, illetve idegrendszeri vizsgálóeljárásokkal kimutatható, hogy atipikus agyi szerveződés áll a látszólag teljesen ép viselkedéses működés hátterében.

Az agy korai nagyfokú plaszticitása fontos szerepet játszik akkor is, amikor példánknál sokkal kisebb, többnyire a születés folyamata során szerzett enyhébb agyi sérüléseket kell kompenzálni a fejlődés során. A későbbiekben kitérünk még néhány a gyakorlat szempontjából is fontos idegrendszeri- kognitív fejlődési zavarra, most azonban a tipikus értelmi fejlődés alapvető jellemzői felé fordulunk.

Piaget klasszikus elmélete Fentebb a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából utaltunk rá, hogy a legnagyobb hatású, ma már klasszikus elmélet a tipikus értelmi fejlődésről Jean Piaget, nevéhez kötődik. Noha látni fogjuk, hogy a pia- get-i elméletet számos jogos kritika éri, mégis érdemes kissé részletesebben megismerkedni vele, részben, mert igen fontos vonatkoztatási pont a mai fejlődéslélektanban is, de még inkább azért, mert noha elmélete számos vonásában módosításra szorul, Piaget számtalan megfigyelése igen fontos támpontként szolgálhat a gyermekekkel végzett munkában.

Ez lényegét tekintve itt azt jelenti, hogy a genetikailag vezérelt érés és a környezetből származó tapasztalat egymással szoros kölcsönhatásban hozza létre a gyermek fejében a világról való tudást. Az az információ, amely az értelmi fejlődés során a fejlődő gyermekben létrejön, ott konstruálódik, korábban nem volt megtalálható sem a génekben, a látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából a környezetben.