A jövőkép új műveletek helyreállítása
Stratégiai tervezés a környezetvédelemben Mi a stratégia?
A fogalom görög szó, eredete a hadászatra utal. Bár a szakirodalom egzakt fogalom-meghatározást nem ad a stratégiák modern értelmezésére, de a legfontosabb ismérvek a a jövőkép új műveletek helyreállítása közelebb hozzák az olvasóhoz. Ilyenek: a stratégia a jövőalkotás eszköze, a jövőalkotás feltételeinek megteremtése stratégiai akciókkal, ill.
A scorecardok segítenek az adatok elemzésének megjelenítésében, hogy az üzleti stratégia jobban ismertethető, illetve kommunikálható legyen. Scorecardok létrehozásával a célközönség könnyebben megérti, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a teljesítmény és a célok. A globális fejlécen válassza az Új menü Scorecard parancsát. Az Új scorecard párbeszédpanelen adja meg a scorecard nevét. Jelölje ki azt a helyet, ahová a scorecardot menteni kívánja.
Megjegyzendő, hogy ezek a kritériumok nem csupán a gazdasági stratégiára értelmezhetők. A környezetstratégia jellemzői, a stratégiai szintek és változások Tekintettel arra, hogy a környezetvédelem társadalmi, gazdasági és műszaki természettudományi folyamatok összessége, a stratégiai tervezés a jövő építésének feltétele, ezért a környezetstratégia sem tekinthető egyszerűen műszaki, gazdasági, vagy politikai kategóriának, hanem egy összetett, jövőkép centrikus, a mából építkező folyamatnak.
Jövőkép a zhdanov fórumon
Mivel a megvalósítás környezete állandó változásban van, ezért a stratégia feladata azon változások időbeli beindítása, amelyekkel a tartós siker esélye növelhető. A környezetvédelmi stratégiák a jövőkép új műveletek helyreállítása globális pl. Duna-völgy, Dél-Alföld, stb. A stratégia szintjeit nemzetgazdasági, vagy vállalati vonatkozásban is meghatározhatjuk.
Nemzetgazdasági szempontból a környezetstratégia szintjei lehetnek: interdiszciplináris több szakterület, több ágazat stratégiájapartikuláris részleges, nem az összességet érintő, szűk körűés funkcionális pl. A vállalati környezetstratégia szintjei, pl. Az összvállalati stratégia tervezéséért és megvalósításáért a felsővezetői szint a felelős. Ki kell terjedjen az intézmény valamennyi környezetvédelemmel összefüggő tevékenységére.
Az összvállalati stratégia az egyes termelési egységek stratégiáinak szintéziséből áll össze.
Természetesen nem elegendő az egyes középszintű stratégiák egymás mellé helyezése. A termelési egységek stratégiáját az egymásra hatás figyelembevételével kell kialakítani. A funkcionális stratégiák magukba foglalják a humánpolitikai, pénzügyi tervezési, a nemzetközi kapcsolatok, a kutatás, műszaki fejlesztés, a marketing, stb.
Az utóbbi években a környezetvédelmet is befolyásolják a gazdasági élet egyre gyorsabb és kiszámíthatatlanabb változásai. A környezetvédelmi elvárások, továbbá a társadalmi és gazdasági élet résztvevőinek érdekeltsége, de makroszinten akár a környezetvédelem hosszú távú érdeke, valamint a politika és a gazdaság rövid távú érdekei egyre nehezebben egyeztethetők össze.
A változásokon úrrá lenni csak azok a szervezetek tudnak, melyek ezen változásokat időben érzékelik, a belső változtatási igényeket felmérik, és a szükséges lépéseket időben megteszik.
A változások érzékelésében, különösen a környezetvédelem területén, a társadalmi folyamatok nélkülözhetetlenek. Így a stratégia megalkotásában, ellenőrzésében és végrehajtásában a társadalmi szervezeten belül a munkatársi részvétel elengedhetetlen. A stratégia végrehajtásának sikere a változások függvényében olyan tulajdonságokat feltételez, melyek megléte nem annyira pénz, vagy anyagi feltételek, hanem sokkal inkább szaktudás és kultúra kérdése Csath M.
A stratégiai tervezés fontosságát a környezetvédelemben leginkább a következő folyamatok indokolják: nő a környezeti bizonytalanság, rosszabbodik a környezet megismerhetősége, nő a változások sebessége mind a környezet, mind a gazdaság vonatkozásában, a jövő megismerhetőségének lehetősége romlik, nő a váratlan események aránya, fokozódik a globalizáció hatása, nő a stratégiai partnerség igénye, a regionalitás kiterjesztése új kapcsolati rendszerek létrejöttét igényli.
A stratégiai tervezés módszertanának gyors fejlődése a környezetstratégiában látomás 7 i 17 új lehetőségeket ad.
Míg az as években egyszerű előrejelzésekkel, trendszámítással, regresszióelemzéssel számolhattunk, a es években elterjedtek a portfólióelemzések, a szcenárió-modellek a mátrix-elméleti megoldások, továbbá a SWOT analízis.
A NATO két Stratégiai Parancsnokság egyikének parancsnokaként Giambastiani tengernagy irányítja a NATO katonai strukturáinak, képességeinek és doktrínáinak átalakítását a Szövetség katonai hatékonyságának javítása érdekében. Az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Összhaderőnemi parancsnokaként pedig felelős az Egyesült Államok jelenlegi és jövőbeni katonai képességeinek maximalizálásáért, az összhaderőnemi erők átalakításáért a megfelelő koncepciók kidolgozása és kipróbálása által, elősegítve az interoperabilitást, közös kiképzési programokat végezve, biztosítva a felkészített és kiképzett amerikai haderőt — mindezt annak érdekében, hogy világszerte támogassa az amerikai katonai parancsnokok munkáját.
A as évek eredménye volt a Porter-modell alkalmazása, az értéklánc-elemzés, valamint a 7S modell. A es években a képességépítés, a benchmarking, a balanced scorecard, a TQM, a hatékonyabb működést eredményező laposabb szervezetek, a folyamatszemlélet, a reengineering, után a változtatásmenedzsment, a tudásmenedzsment, a hálózatszervezeti módszerek, az eltérő nemzeti kultúrákra épülő versenyelőny keresése domináltak a világban Csath M. A jövőkép új műveletek helyreállítása új stratégiai módszerek alkalmazása a környezetstratégiai tervezésben még késik, többnyire a szcenárió-modellek és a SWOT analízis — sok esetben dilettáns alkalmazása — terjedt el.
Az elemzéseknél a gazdaságmatematikai módszerek alkalmazása ma is időszerű.
